„Hát, akkor essünk végre túl a bemutatkozáson!”
Ezzel a felütéssel tette közzé Facebook-oldalán Fülöp Botond ügyvéd, hogy ő a Vidéki prókátor – az a jogász, aki 2024-ben kirobbantotta a Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi botrányt. A posztban Fülöp egyenesen fogalmazott: „Soha nem vágytam az ismertségre, most sem igazán vágyom rá. Szeretem a céltudatosan felépített nyugodt, békés életemet. Ugyanakkor a kezdetektől feszélyez és idegesít ez a »bujkálás«, mert nem tartom komoly emberhez méltónak és mert szeretném a saját nevemmel közzétenni a gondolataimat.”
A döntés hátterében a politikai helyzet változása áll. Fülöp szerint a Tisza-kormány hivatalba lépésével „remélhetőleg jó irányt vesznek közös dolgaink, elcsitulnak a viharok, lenyugszik a közélet, véget ér a lélekmérgezés és egy normális, önmagával békében élő országra jellemző idők jönnek, melyben újra élvezetet okoz részt venni a közéletben”. Hozzátette: „Végre megszűnünk elmegyógyintézetnek lenni – ahogy Krasznahorkai László jellemezte teljes joggal az orbáni Magyarországot – és reményeim szerint az ország sokkal inkább egy nyugodt, békés ligethez válik majd hasonlóvá.”
A kegyelmi botrány, ami felforgatta a magyar politikát
Fülöp Botond 2024. február 1-jén küldte el a független hírportáloknak a Kúria határozatát, amelyből kiderült: Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének. Az információt Kaufmann Balázs (a 444 újságírója) dolgozta fel, és tárta a nyilvánosság elé. Az ügy nyomán lemondott Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter, majd a politikai átrendeződés részeként Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) is belépett a közéletbe, és pártot alapított, amely 2026 áprilisában választási győzelmet aratott.
Fülöp a Vidéki prókátor nevű oldalt 2024. február végén indította el, ahol később részletesen beszámolt arról, hogyan bukkant rá a határozatra. A jogász korábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy még a közvetlen környezetében sem tudták, ő küldte körbe a sajtónak a dokumentumot. A kegyelmi döntés híre először a 444-en jelent meg, és pár óra alatt végigsöpört a teljes magyar sajtón.
Ki Fülöp Botond?
Az ügyvédi honlapján elérhető önéletrajz szerint Fülöp Botond Győrben született, Pécsen végezte el a jogi tanulmányait, de gépészmérnöki diplomája is van. 2005-től hat éven át az Európai Unió Bíróságán dolgozott német és magyar nyelvű ügyekért felelős tanácsosként. 2010-ben tette le a jogi szakvizsgát, 2013 óta praktizál ügyvédként. A leírás alapján ismeri az Európai Unió jogalkotó és jogalkalmazó szerveinek tevékenységét, működését, szervezeti felépítését.
A közéleti és az ügyvédi én szétválasztása
Fülöp Botond a bemutatkozással párhuzamosan egy honlapot is indított, ahol idézeteket és saját írásokat oszt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: a közéleti és az ügyvédi tevékenységét szigorúan szétválasztja. „A közéleti énemet a lehető legteljesebb módon szeretném elkülöníteni az ügyvéd énemtől, ezért kérek mindenkit, hogy ezt a kérésemet tartsa tiszteletben és az ügyvédi elérhetőségeimet a nyugodt munkavégzés érdekében hagyja meg az ügyfeleimnek és a potenciális ügyfeleimnek” – írta.
A posztban Fülöp azokhoz is szólt, akik az elmúlt két évben találgatásokba bocsátkoztak a kilétéről: „Az elmúlt két évben a személyemmel kapcsolatos, idétlenebbnél idétlenebb konteókat kiötlőket pedig ezúton is üdvözlöm. Sok vidám pillanatot okoztak nekünk.”
Következmények és kilátások
Fülöp Botond kilétének felfedése szimbolikus pillanat a magyar közéletben: a kegyelmi botrány kirobbantója, aki eddig az anonimitásba burkolózva figyelte az eseményeket, most a nyilvánosság elé lép. A lépés időzítése – a Tisza-kormány hivatalba lépésének napjai – arra utal, hogy Fülöp bizakodva tekint a jövőbe, és úgy érzi, a politikai légkör változása lehetővé teszi számára, hogy saját nevével vállalja a közéleti szerepvállalást. A kérdés az, hogy ez a nyitás milyen hatással lesz a további közéleti diskurzusra, és hogy Fülöp Botond a jövőben aktívabb szerepet vállal-e a politikai véleményformálásban.