A figyelem átterelődése

Donald Trump amerikai elnök külpolitikai fókusza az Irán elleni háborúra terelődött, aminek következtében Ukrajna ügye háttérbe szorult Washingtonban. A Kyiv Independent szerint ez komoly feszültséget szült Kijev és Washington között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyíltan bírálta az amerikai tárgyalókat, akiket „tiszteletlennek” nevezett, és JD Vance alelnököt is kritizálta a katonai segély leállításának üdvözlése miatt. „Ha J. D. Vance büszke arra, hogy nem segít nekünk, az azt jelenti, hogy az oroszoknak segít” – mondta Zelenszkij a Newsmaxnak adott interjúban.

Az ukrán politikusok szerint az Egyesült Államok megszegte ígéreteit. „Természetesen elítéljük az erőszakot” – mondta egy ukrán tisztviselő a Trump elleni merényletkísérlet kapcsán. „De helytelen lett volna nyilatkozatot kiadni, hiszen ők sem adnak ki nyilatkozatot, amikor minket érnek tömeges támadások” – tette hozzá. Ez a hozzáállás jól mutatja a két ország közötti bizalomhiány mélységét.

Oroszország profitál a helyzetből

Mindeközben Oroszország kihasználja a helyzetet: tárgyalásokat folytat az USA-val Ukrajna bevonása nélkül, és profitál a szankciós mentességek fenntartásából. Kurt Volker, az USA korábbi ukrajnai különmegbízottja szerint Oroszország pénzügyi helyzete romlik, és már nem képes pótolni veszteségeit, de a béketárgyalásokat csak színjátéknak tekinti. „Maximalista követeléseket támaszt, és a tárgyalásokat eszközként használja Ukrajna nyomás alá helyezésére” – mondta Volker a Radio Ukraine-nek. Szerinte Moszkva a szankciók feloldása utáni üzleti lehetőségek ígéreteivel próbálja maga mellé állítani az amerikai tárgyaló feleket.

Volker ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország pénzügyi helyzete a gazdasági nyomásgyakorlás hatására romlik, és már nem képes kompenzálni saját emberi és technikai veszteségeit. „Ott pedig nagyon beszédes fejlemények zajlanak” – tette hozzá, utalva a harctéri helyzetre. Ukrajna kezében fontos ütőkártya, hogy képes nagy távolságra csapásokat mérni Oroszország területén, például az olajexport szempontjából kulcsfontosságú létesítményekre.

Európa önállósodna

Európa eközben egy önálló védelmi pillér létrehozását sürgeti, hogy csökkentse függőségét az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, és felgyorsíthatja az ország integrációját is. „Úgy tűnik, a dolgok elakadtak, és új lendületre van szükség” – mondta egy neve elhallgatását kérő európai tisztviselő. A kontinens vezetői egyre inkább úgy látják: a biztonságpolitikai kihívásokra csak szorosabb európai együttműködéssel adható válasz.

Ukrajna pedig új stratégiát követ: hosszabb távra rendezkedik be Washington aktív szerepvállalása nélkül. A kérdés az, hogy ez a tendencia meddig tartható fenn, és milyen hatással lesz a háború kimenetelére. Vajon Európa képes lesz pótolni az amerikai támogatást? És vajon Oroszország meddig tudja fenntartani a látszólagos erőfölényét a romló gazdasági helyzet ellenére?