A találkozó ténye – és a két verzió
Tuzson Bence, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt igazságügyi miniszter hétfőn a 444-nek megerősítette: 2024 márciusában valóban sor került egy hármas találkozóra az irodájában Bóka János akkori uniós ügyekért felelős miniszterrel és Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság (IH) elnökével. A találkozót Tuzson kezdeményezte.
Bíró Ferenc egy vasárnapi, a DE! Akcióközösségnek adott interjúban azt állította: a miniszterek arra kérték, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket, és igazolja Brüsszel felé a mérföldkövek teljesülését. Az IH elnöke szerint a tárgyalóasztalon katonai technológiát alkalmazó, lehallgatás elleni készülékeket látott. Bíró kijelentéseit akár bíróság előtt is vállalja.
Tuzson verziója: hatáskörök, nem nyomás
Tuzson Bence tagadta, hogy a helyszíni szemlék leállításáról lett volna szó. „Nem arról szólt, hogy ne tartsanak helyszíni szemlét, hanem a hatáskörökről szólt, annak az intézménynek a hatásköréről, amit ő vezet, illetve az ő igényeiről, hogy hogyan szeretné megváltoztatni ennek az intézménynek a hatásköreit” – mondta a volt miniszter.
Tuzson szerint Bíró Ferenc egy több pontból álló javaslatcsomaggal állt elő: mentelmi jogot kért magának, módosította volna az alelnökök megválasztásának szabályait, és a vizsgálati hatáskört nyomozati hatáskörré alakította volna. „Eddig vizsgálati jellegű hatásköre volt, azt szerette volna, hogyha ez nyomozati hatáskörré alakul át” – idézte fel Tuzson. A kormány ezt nem támogatta, mert szerinte „összecsúsznának Magyarországon a különböző hatáskörök”. Tuzson hozzátette: a hatóságnak „a jogszabályi keretek között is van jó pár lehetősége, amit egyébként addig még nem is merített ki”.
A dokumentumok hiánya és a tét
A volt miniszter elmondta: a beszélgetésről semmilyen feljegyzés nem készült. „Ez egy beszélgetés volt közöttünk, erről külön feljegyzés, dokumentum nem született” – mondta Tuzson. Az egyeztetést „jó hangulatú és szigorúan szakmai alapú” megbeszélésnek nevezte.
Az ügy azért is fontos, mert az Integritás Hatóság kulcsszerepet játszik az uniós források lehívásához szükséges feltételek ellenőrzésében. Bíró Ferenc állítása szerint a kormány részéről nyomás nehezedett rá, hogy ne végezzen helyszíni szemléket – ami alááshatja a hatóság függetlenségét. Tuzson tagadása ezt a narratívát gyengíti, de a dokumentumok hiánya miatt nehéz eldönteni, melyik verzió a hiteles.
Következmények és nyitott kérdések
A találkozó körüli vita rávilágít arra, hogy az Integritás Hatóság függetlensége mennyire sérülékeny. Bíró Ferenc állításai szerint a kormány aktívan próbálta befolyásolni a hatóság munkáját, ami komoly aggályokat vet fel az uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban. Tuzson Bence verziója ezzel szemben egy rutinszerű szakmai egyeztetést fest le.
A következő hetekben érdemes figyelni, hogy Bíró Ferenc további részleteket oszt-e meg, vagy esetleg más érintettek is megszólalnak. Az ügy akkor kaphat új lendületet, ha az Európai Bizottság vagy más uniós szerv is vizsgálatot indít a kormányzati nyomásgyakorlás gyanúja miatt.