A telefonbeszélgetés, ami átírta a naptárt

Csütörtök délután Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon egyeztetett. Trump a beszélgetést saját szavai szerint „remek beszélgetésnek” nevezte, és rögtön utána a Truth Socialön tette közzé a döntést: július 4-ig elhalasztja az Európai Unióból érkező járművekre kilátásba helyezett vámemelést.

Az elnök bejegyzése szerint Von der Leyen ígéretet tett arra, hogy Brüsszel maradéktalanul teljesíti a tavaly Skóciában megkötött kereskedelmi megállapodást, amelyben az EU vállalta bizonyos vámok nullára csökkentését. Trump azonban egyértelművé tette: „Beleegyeztem, hogy országunk 250. születésnapjáig adok időt, ellenkező esetben sajnos a vámjaik azonnal magasabb szintre ugranak majd.”

A múlt hét végén Trump még azt jelentette be, hogy 15-ről 25 százalékra emeli az EU-s autók és autóalkatrészek vámját, mert Brüsszel szerinte nem teljesítette a tavalyi egyezséget. Most ezt az emelést halasztotta el – de csak addig, amíg az Európai Parlament nem hagyja jóvá a megállapodást.

Bírósági csapás a vámokra

A Trump-adminisztráció számára azonban nem csak az EU-val folytatott alkudozás jelent kihívást. Csütörtökön a New York-i nemzetközi kereskedelmi bíróság törvénytelennek nyilvánította és hatályon kívül helyezte a Trump által februárban a világ minden tájáról érkező importárukra kivetett 10 százalékos vámot.

A bíróság a vámok ellen tiltakozó kisvállalkozások javára döntött, és az intézkedést „jogellenesnek, ezért érvénytelennek” minősítette. A döntés szerint Trump félreértelmezte a vámok alapjául szolgáló 1974-es kereskedelmi törvényt, és az amerikai kormány nem bizonyította kellőképpen azokat az „alapvető nemzetközi fizetési problémákat”, amelyekre az intézkedés indoklásához hivatkozott. A bíróság elrendelte, hogy a már beszedett vámokat vissza kell téríteni.

Ez már a második bírósági veresége Trumpnak a vámok terén: februárban a Legfelsőbb Bíróság kaszálta el a korábban érvényben lévő importvámokat, amelyeket egy 1977-es vészhelyzeti törvényre alapozott. Trump ezt követően vezette be a most megsemmisített 10 százalékos globális vámot.

Az EU reakciója: befagyasztás és alkudozás

A bírósági döntés után az Európai Unió befagyasztotta annak a megegyezésnek a végrehajtását, amelyről Trump és Von der Leyen tavaly Skóciában állapodott meg. Ez a lépés közvetlenül vezetett a múlt heti Trump-bejelentéshez, miszerint 25 százalékra emeli az EU-s autók vámját – majd a csütörtöki halasztáshoz.

A két fél közötti alkudozásban az iráni atomprogram is szerepet kapott: Trump beszámolója szerint Von der Leyennel egyetértettek abban, hogy „Irán soha nem rendelkezhet atomfegyverrel”. Az elnök hozzátette: „Egyetértettünk abban, hogy egy rezsimnek, amelyik saját polgárait gyilkolja meg, nem lehet ellenőrzése egy olyan bomba felett, amely milliókat képes meggyilkolni.”

A magyar autóipar a frontvonalban

A vámháború közvetlenül érinti Magyarországot is. Az európai autókra kivetett amerikai vámok a kontinens országai közül Magyarországot, Szlovákiát és Svédországot sújtják a legnagyobb mértékben – derül ki a forrásokból. A magyar autóipari beszállítók, amelyek az elmúlt években jelentős kapacitásokat építettek ki a német prémiumgyártók kiszolgálására, közvetlenül érzékelik a vámemelés hatásait.

A magyar gazdaság számára az autóipar az egyik legfontosabb exportágazat. A német autógyártók – amelyek magyarországi beszállítókkal dolgoznak – már az első, 15 százalékos vámok bevezetésekor is jelezték, hogy a magasabb költségeket kénytelenek lesznek továbbhárítani a beszállítói láncra. A 25 százalékos vám bevezetése – ha július 4. után valóban életbe lép – tovább növelné a nyomást.

Következmények és kilátások

A Trump-adminisztráció vámstratégiája két fronton is gyengülni látszik. Egyrészt a bírósági döntések sorozata megkérdőjelezi az elnök jogi felhatalmazását a vámok kivetésére, másrészt az EU-val folytatott alkudozásban Trump kénytelen volt engedni a halasztással.

A következő hetekben az Európai Parlamentnek kell döntenie a tavalyi kereskedelmi megállapodás véglegesítéséről. Ha ez július 4-ig megtörténik, a vámok a jelenlegi szinten maradhatnak. Ha nem, Trump bejelentése szerint „sokkal magasabb szintre emelkednek”.

A magyar kormány számára a helyzet kettős kihívást jelent: egyrészt az EU-n belül kell lobbiznia a megállapodás mielőbbi ratifikálásáért, másrészt a magyar autóipari vállalatoknak fel kell készülniük a magasabb vámok esetére. A következő hetekben dől el, hogy a transzatlanti alkudozás milyen feltételeket hoz – és hogy a magyar gyárak számára ez mit jelent.