A nulla százalékos adóalanyok problémája
A HVG 2026. május 6-i elemzése szerint a mediánbér alatt keresők jelentős része jelenleg nulla százalék személyi jövedelemadót (szja) fizet. Ebbe a csoportba tartoznak a 25 év alattiak általában, a 30 év alatti anyák, a három- és négygyerekes anyák, valamint a 40 év alatti kétgyerekes anyák (2027-től az 50 év alatti kétgyerekes anyák is). Emellett a családi adókedvezmény igénybevételével sokan nullára csökkentik szja-fizetési kötelezettségüket.
A kérdés: ha valaki már most nem fizet szja-t, hogyan csökkenthető tovább az adója? Kapitány István (Tisza Párt, leendő gazdasági miniszter) a közösségi médiában azt írta: „mediánbér alatt mindenki szja-ja csökken”. A HVG szerint ez formailag azt jelentené, hogy a nulla százalékos adóalanyok is adócsökkentésre számíthatnak – ami a negatív jövedelemadó fogalmához vezet.
Negatív jövedelemadó – létező, de valószínűtlen
A negatív jövedelemadó létező gazdasági fogalom: az állam egy bizonyos kereseti szintig nem elvon az adóalany jövedelméből, hanem hozzátesz, mintegy kiegészíti azt egy minimumszintű nettó jövedelem elérése érdekében. A Tisza Párt azonban nem erősítette meg, hogy ilyen rendszert vezetne be. A HVG cikke szerint a párt nem válaszolt a kérdésekre.
A negatív szja bevezetése furcsa lenne a családi pótlék duplázása mellett – egy szja-mentes anya a duplázott családi pótlékon felül még kifizetésre válna jogosulttá a negatív szja miatt. Sőt, a családi adókedvezménnyel nagyjából szja-mentes házastársa is kaphatna negatív szja-alapú kifizetést.
Politikai nyilatkozat vagy kész terv?
A Tisza Párt gazdaságpolitikusai korábban hangsúlyozták: a költségvetés tényleges állapotát és lehetőségeit csak a kormányátvétel után ismerik meg. A HVG elemzése szerint a jelenlegi ígéretek politikai nyilatkozatok, nem kész tervek. A párt választási programja alapján az sem zárható ki, hogy a teljes szja-rendszert átalakítják, „összehangolják” a családtámogatási rendszer egészével – így végül nem lesz egyértelmű, hogy az átalakításokkal mely társadalmi csoportok mennyit nyertek vagy vesztettek.
Régiós összehasonlítás: hol áll Magyarország?
A Forvis Mazars 2026-os összehasonlító adóbrosurája szerint a magyar adórendszer unortodoxnak tekinthető Közép- és Kelet-Európában. H. Nagy Dániel (Forvis Mazars partnere) szerint Magyarországon az általános forgalmi adó (áfa) és a fogyasztási adók általában extrém magasnak tekinthetők, ugyanakkor régiós összehasonlításban a vállalati nyereségadó, a társasági adó kulcsa alacsonynak számít.
A 27 százalékos magyar alap áfakulcs világbajnok, csak a horvát 25 százalékos ráta ér a közelébe. A bérek adóterhelése (adóék) átlagosnak tekinthető a visegrádi országok körében, de a tágabb régiót nézve a hazai 41 százalékos adóelvonás inkább magasnak számít – ez a 10. legmagasabb mérték a tágabban értelmezett régióban (egy gyerektelen, átlagbért kereső munkavállalót nézve).
A gyermekek megléte és száma több országban befolyásolja a munkavállalók adóterhelését. Magyarországon egy átlagbért kereső, háromgyerekes munkavállaló adóéke mindössze 17,8 százalék, ami régiós szinten a harmadik legkedvezőbb.
Következtetés: kivárás és tisztázás
A Tisza Párt adócsökkentési ígéretei jelenleg vázlatosak. A párt gazdaságpolitikusai maguk is elismerik, hogy a költségvetés pontos állapotát csak a kormányátvétel után ismerik. Így a „mediánbér alatt mindenki szja-ja csökken” kijelentés politikai nyilatkozat, nem kész terv. A következő hetekben derül ki, hogy a Tisza Párt hogyan kívánja összehangolni az adócsökkentést a családtámogatási rendszerrel, és hogy a negatív jövedelemadó bevezetése egyáltalán napirendre kerül-e.