A meghallgatás, ami nem hozott válaszokat
Bóka János, a Fidesz-KDNP politikusa és volt uniós ügyekért felelős miniszter éles kritikát fogalmazott meg a Tisza Párttal szemben. Facebook-bejegyzésében azt írta: a kampány után a parlamenti meghallgatások sem adtak választ arra, mire készül a Tisza Párt az Európai Unióban.
A kritika középpontjában Orbán Anita külügyminiszter-jelölt meghallgatása állt, amelyet az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága tartott. Bóka szerint a meghallgatás nem adott egyértelmű választ arra, hogy a leendő kormány fenntartaná-e a rezsicsökkentést és a védett üzemanyagárat. Kiemelte: a migrációs paktum végrehajtását a Tisza Párt szemmel láthatóan támogatja, és az orosz földgáz 2027 végére tervezett uniós kivezetésével kapcsolatban sem fogalmaztak meg kritikát.
Ruff Bálint: a kimaradt meghallgatás
Bóka azt is felrótta, hogy Ruff Bálintot, az uniós politikai koordinációért felelős miniszterjelöltet az Európai Ügyek Bizottsága nem hallgatta meg, és a jövőben sem tervezi ezt. Ruff Bálint, a Partizán politikai műsorvezetője csúcsminiszteri posztot kapott Magyar Pétertől, ám vita övezi korábbi kapcsolatait. A meghallgatás elmaradása tovább növeli a bizonytalanságot a Tisza Párt uniós politikájának irányvonaláról.
A Fidesz álláspontja
A volt miniszter hangsúlyozta: a Fidesz továbbra is Magyarország és a magyar emberek érdekeit képviseli az Európai Unióban, és támogatni fog minden olyan döntést, amely elősegíti az uniós források teljes körű hozzáférését. Szerinte a magyar embereket politikai okokból zárták el a teljes körű forráslehívástól, ezért minden Magyarország érdekeit szolgáló döntést támogatni fognak.
A Tisza Párt válasza
A Tisza Párt egyelőre nem reagált Bóka János kritikájára. A párt korábban hangsúlyozta, hogy az uniós források teljes körű hozzáférését és a korrupcióellenes reformokat tartja a legfontosabbnak. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnök korábban Brüsszelben is egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a 6,5 milliárd eurós uniós pénzek felszabadításáról.
Következtetés
Bóka János kritikája rávilágít arra, hogy a Tisza Párt uniós politikája még mindig homályos, és a meghallgatások sem hoztak egyértelmű választ a legfontosabb kérdésekben. A rezsicsökkentés, a védett üzemanyagár és a migrációs paktum ügyében a Tisza Pártnak még pontosítania kell álláspontját. A következő hetekben érdemes figyelni, hogy a párt hogyan reagál a kritikákra, és milyen konkrét lépéseket tesz az uniós politika terén.