Új struktúra, új nevek
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője pénteken nyújtotta be a törvényjavaslatot az új minisztériumi struktúráról, amelyről szombat délután szavazhat az Országgyűlés. A Magyar Péter vezette kormány 16 minisztériummal kezdi meg működését, ami a korábbi tárcák egy részének megszüntetésével és hatásköreik újracsoportosításával jár.
A javaslat szerint a minisztériumok listája a következő: Egészségügyi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, Belügyminisztérium, Élő Környezetért Felelős Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Külügyminisztérium, Miniszterelnökség, Szociális és Családügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
Kiválások és beolvadások
A legjelentősebb változás, hogy a Belügyminisztériumból három új tárca válik ki: az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Energiaügyi Minisztériumból, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumból jön létre. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Miniszterelnöki Kabinetiroda beolvad a Miniszterelnökségbe.
A meglévő tárcák közül több névváltozáson megy keresztül: a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium, az Agrárminisztérium Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium, az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig Külügyminisztérium néven működik tovább.
Szakmai szempontok és hatékonyság
A struktúraátalakítás célja a hatékonyabb kormányzás és a szakmai szempontok erősítése – a korábbi, összevont tárcák helyett specializáltabb minisztériumok jönnek létre. A Tisza-kormány ezzel a lépéssel a korábbi, Fidesz-korszakban kialakított centralizált minisztériumi rendszert bontja le, és hoz létre egy átláthatóbb, szakmailag tagoltabb szerkezetet.
A változások illeszkednek a Magyar Péter által korábban bejelentett kormányzati elképzelésekhez, amelyek a szakértői vezetést és a civil szféra tapasztalatainak bevonását helyezik előtérbe. A 16 minisztérium kisebb, de specializáltabb egységeket jelent, ami lehetővé teszi a részletesebb szakpolitikai munkát.
Következő lépések
A törvényjavaslat elfogadása esetén a minisztériumok kijelölése és a miniszterjelöltek kinevezése következik. Magyar Péter korábban már bejelentette a tárcavezetők egy részét, köztük Vitézy Dávidot (közlekedési és városfejlesztési szakértő) a Közlekedési és Beruházási Minisztérium élére, valamint Melléthei-Barna Mártont (a Tisza Párt jogi vezetője, Magyar Péter sógora) igazságügyi miniszternek.
A parlament szerkezetének kialakítása is párhuzamosan zajlik: a Tisza Párt 14 bizottságot vezethet, a Fidesz négyet, a részletekről a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon egyeztek meg a pártok.
A szombati szavazás után a kormányzati munka gyakorlati megkezdése következik – az új minisztériumoknak fel kell építeniük apparátusukat, és el kell kezdeniük a szakpolitikai programok végrehajtását.