Civilek a miniszter ajtajánál
Egy nappal azután, hogy Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) letette a miniszteri esküt a Parlamentben, tizenegy, szüléssel foglalkozó civil szervezet – köztük a Másállapotot a szülészetben, az Emma Egyesület, a Mamakör alapítvány, a Melletted a helyem Egyesület, a Muri Phen és több dúlákat tömörítő szervezet – személyes egyeztetésre kérte fel a tárcavezetőt. A felhívás szerdán jelent meg a Másállapotot a szülészetben Facebook-oldalán, és gyorsan elterjedt a szakmai közösségben.
A szervezetek közleményükben hangsúlyozták: „Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett stratégiaalkotás első lépésétől megjelenjenek a női, anyai szempontok az ellátásban, ennek érdekében már most felajánljuk segítségünket az Ön által is említett célok megvalósításához.” Hozzátették: bíznak abban, hogy a párbeszéd „nem szűkül többé a kormány, a Magyar Orvosi Kamara, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium közötti diskurzusra, hanem már a tervezés kezdetétől becsatornázódhatnak a nők mint legfőbb érintettek”.
A civilek szerint az évtizedes működésük során összegyűlt tapasztalatok – a várandósgondozástól a gyermekágyas ellátásig – olyan tudást jelentenek, amelyet eddig nem mindig sikerült becsatornázni a döntéshozatalba. Most abban bíznak, hogy a Tisza-kormány alatt ez megváltozhat.
Hegedűs Zsolt: nem elég a tárgyalás, változás kell
Hegedűs Zsolt csütörtökön hosszú Facebook-kommentben reagált a felhívásra. Azt írta: különösen fontosnak tartja azokat a hangokat, amelyek „nem pusztán szakmai hierarchiából, politikai vagy ideológiai alapon szólalnak meg, hanem közvetlen tapasztalatokra, közösségi tudásra és évek, évtizedek óta végzett segítő munkára épülnek”.
A miniszter kifejtette: olyan rendszert szeretne megteremteni, amelyben az anyák „méltóságban és biztonságban hozhatják világra gyermekeiket, a családok bizalmat érezhetnek az ellátás iránt, a babák a lehető legjobb eséllyel indulhatnak, és ahol a szakemberek is kiszámítható, támogató környezetben végezhetik hivatásukat”.
Hegedűs ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem a tárgyalásokat tartja a siker mércéjének. „A tárgyalásokat önmagukban nem tartom eredménynek. Számomra az egyeztetések értelmét az adja, ha azokból kézzelfogható, gyakorlati változások következnek, és a kitűzött célok a mindennapokban is megvalósulnak: a szülőszobákon, a várandósgondozásban, a gyermekágyas ellátásban, a koraszülött-ellátásban, valamint a családokkal való kommunikációban” – írta.
A miniszter jelezte, hogy a civil szervezeteket bevonják a megkezdett szakmai munkába, és az egyeztetések ütemezéséről értesítik őket.
A szülészorvos-választás: vita a kormányon belül is
A szülészeti ellátás kérdése már a kormányalakítás előtt is napirendre került. Május 1-jén Kapitány István (Tisza Párt, gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter) még miniszterjelöltként bejelentette: az új kormány visszaállítja a szabad szülészorvos-választást. A posztjában a tavalyi, rendkívül alacsony születési adatokra hivatkozott.
Hegedűs Zsolt akkor gyorsan reagált. Posztjában üdvözölte, hogy Kapitány foglalkozott a témával, de kijelentette: „a szülészorvos-választás kérdése jóval összetettebb annál, mint ahogy elsőre látszik. Azt kell elérni, hogy minden nő pénztől, kapcsolattól és lakóhelytől függetlenül biztonságos, emberséges és kiszámítható szülészeti ellátást kapjon.”
Hegedűs hangsúlyozta: a döntést nem egy miniszteri bejelentés, hanem széleskörű szakmai egyeztetések után, az önálló Egészségügyi Minisztériumban hozzák meg. „Ennek teljes körű megtárgyalása a szakmai szervezetekkel, orvosi és szülésznői társaságokkal, szakmai kamarákkal, betegjogi és női érdekvédelmi csoportokkal az önálló egészségügyi minisztériumban fog napirendre kerülni” – írta akkor.
A miniszterjelölti meghallgatásán is kapott kérdést a szabad szülészorvos-választásról. Hegedűs akkor azt mondta: ezt a kérdést is ki fogják nyitni a társadalom felé, meg fogják vizsgálni a szakmai, etikai aspektusait. Személyes véleményét nem árulta el.
Mit akarnak a civilek?
A tizenegy szervezet közleménye szerint nem pusztán a szülészorvos-választás a tét. A civilek azt szeretnék elérni, hogy a női, anyai szempontok – a biztonságos, emberséges ellátástól a szülés körüli mentális támogatásig – a tervezés kezdetétől jelen legyenek a döntéshozatalban.
„Mindannyian valljuk, hogy a pozitív változás szükséges és időszerű, alapfeltétele pedig a társadalmi részvétel és az érintettek közötti párbeszéd. Hiszünk abban, hogy a nők, anyák, babák és családok testi-lelki egészsége és biztonsága iránti mély elkötelezettség az, ami minket, Önöket és a terület többi szereplőjét is összeköti, és ez alapozhatja meg hosszú távú, sikeres együttműködésünket” – írták.
A szervezetek között vannak olyanok, amelyek évtizedek óta foglalkoznak a szülészeti ellátás javításával – a dúlaszolgálatoktól a császármetszés utáni támogatásig. Azt remélik, hogy az új kormány alatt a párbeszéd nem szűkül a hagyományos szakmai szereplőkre, hanem az érintett nők és családok is helyet kapnak az asztalnál.
A tét: bizalom és gyakorlati változás
A szülészeti ellátás Magyarországon évek óta vita tárgya. 2021-ben, a hálapénz kivezetésével együtt megszűnt a szabad szülészorvos-választás az állami szülészeteken, ami sok családban bizonytalanságot és elégedetlenséget szült. Azóta a szakmai szervezetek és a civilek is többször szorgalmazták a rendszer átalakítását.
Hegedűs Zsolt most – a civilek felhívására reagálva – azt az üzenetet küldte: nyitott a párbeszédre, de a tárgyalások önmagukban nem elégek. A kérdés az, hogy a nyitottságból lesz-e kézzelfogható változás a szülőszobákon.