A döntés háttere
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országgyűlés szerdai szavazását követő napon, csütörtökön aláírta a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépését visszavonó jogszabályt – derült ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Az államfő ezzel nem élt az aláírásra rendelkezésére álló ötnapos határidővel, és megakasztotta a korábbi Orbán-kormány által elindított kilépési folyamatot.
A Tisza-kormány által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés kivételes eljárásban fogadta el szerdán. A gyorsított eljárásra azért volt szükség, mert a kilépési folyamat határideje június 1-jén lejárt volna – ha a visszavonás nem lép hatályba időben, Magyarország automatikusan kilépett volna az ICC-ből, és a tagság helyreállításához hosszas jogi procedúrára lett volna szükség.
Bóka János figyelmeztetése
A szerdai parlamenti vitában Bóka János (Fidesz) vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy „a köztársasági elnöknek ezt a törvényt legkésőbb május 31-ig, tehát a rendelkezésre álló öt napnál hamarabb alá kell írnia ahhoz, hogy a kormány által felvázolt eljárási stratégia működőképes legyen, vagyis önöknek a köztársasági elnök együttműködésére lesz szüksége.”
Bóka kifejtette: ha Sulyok az ötödik napon, azaz hétfőn írja alá a törvényt, az a következő napon, június 2-án lépne hatályba – egy nappal a visszakozás határideje után. Ebben az esetben Magyarország nem egyszerűen bent maradt volna az ICC-ben, hanem hosszas jogi eljárással kellett volna visszaléptetni a tagságot. A Fidesz vezérszónoka szerint a köztársasági elnök együttműködése nélkül a kormány stratégiája nem lett volna működőképes.
Sulyok gyors döntése
Sulyok Tamás azonban nem várt: a szavazás másnapján, csütörtökön aláírta a jogszabályt. Ezzel elkerülte, hogy a kormány jogi bizonytalanságba kerüljön, és a Tisza Párt jogalkotási kampányának iramához igazodott. Az eset rávilágít arra, hogy a köztársasági elnök korlátozott vétójoga gyakorlása nélkül, pusztán a jog szerint rendelkezésére álló időkeretek kitöltésével is jelentősen megnehezíthette volna a kormány dolgát – de nem tette.
A gyors aláírás azt is jelzi, hogy Sulyok Tamás a Tisza-kormány intézményi megújulási törekvéseivel összhangban cselekszik. A korábbi Orbán-kormány által indított ICC-kilépés ugyanis a nemzetközi jogi elszigetelődés felé vitte volna Magyarországot – a visszavonás ezzel szemben a nemzetközi jogi kötelezettségvállalások megerősítését szolgálja.
Következmények
A döntés gyakorlati következménye, hogy Magyarország továbbra is tagja marad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és részt vesz a nemzetközi bűnüldözésben. A Tisza-kormány számára ez egy fontos szimbolikus lépés is: a nemzetközi jogi normákhoz való visszatérés jele.
Az eset ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a köztársasági elnök a jövőben is ilyen gyorsan fog reagálni a kormány jogalkotási kezdeményezéseire, vagy ez csak egy egyszeri együttműködés volt? A válasz a következő hónapokban derülhet ki, amikor a Tisza-kormány további jogszabályokat terjeszt az Országgyűlés elé.