Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szombaton Moszkvában azt mondta, abban bízik, hogy az új magyar kormánnyal együtt újraindíthatják a Paks II. projektet, és felgyorsíthatják az építést. Az MTI beszámolója szerint Lihacsov kijelentette: „A Paks II. építési területén a munka teljes gőzzel folyik. Februárban öntöttük az első betont, idén befejezzük az első új, egyúttal a meglévő erőmű ötödik blokkjának betonalaplemezét, és a második blokkon is aktívan folyik a munka.”
Orbán önkritikája és a Tisza-kormány felülvizsgálata
Orbán Viktor volt miniszterelnök április közepén a Patriótának adott interjújában úgy fogalmazott, Paks II.-t megbánta, és sokkal gyorsabban kellett volna megépíteni. Szerinte ha ez sikerült volna, több energiája lenne az országnak, és a gazdaság is jobban menne. A Tisza-kormány gazdasági és energetikai miniszterjelöltje, Kapitány István a miniszterjelölti meghallgatásán azt ígérte, felülvizsgálják a projektet. A Roszatom vezetője korábban jelezte, kész bizonyítani, hogy a paksi projekt minden szempontból megállja a helyét.
A projekt jelenlegi állása
A beruházás fővállalkozója az Atomsztrojekszport (ASE JSC), a nukleáris sziget főberendezései a Roszatom üzemeiben készülnek, az építési-szerelési munkákért és turbinalétesítmények telepítéséért a szintén orosz Titan-2 JSC konszern felel. Jelentős beszállító a várhatóan az irányítástechnikát szállító, francia Framatome és a turbinákat már gyártó francia Alstom. Az építkezés kezdeti szakaszában magyarországi cégek sora kapott feladatot, köztük a Duna Aszfalt, a Bayer Construct, az Euroil és a Mavir. A munka jelenleg is folyik a paksi telephelyen, a Világgazdaság értesülése szerint a tervezett ütemben.
A Tisza-kormány előtt álló kihívások
A Tisza-kormány előtt álló kihívás, hogy miként egyezteti össze a felülvizsgálati ígéretet a projekt felgyorsításának orosz szándékával, miközben az uniós források és a nemzetközi partnerek is szerepet játszanak a projekt jövőjében. A projekt teljes, mintegy 12 éve meghatározott 12,5 milliárd eurós költségkerete nem tér el a nemzetközi gyakorlatban hasonló projektek kapcsán szokásostól, de ez a keret szűkösnek bizonyulhat az elmúlt évek változásai miatt. Már volt is szó a feltételek módosításának szükségességéről. Mindazonáltal érdekes lesz megtudni, mire jutnak majd Kapitányék a feltételezett túlárazások kapcsán, azaz hogy szerintük mely beszállítók, alvállalkozók dolgoztak, dolgoznak drágábban az indokoltnál.
A Roszatom nyitottsága és a nemzetközi kontextus
Érdemes leszögezni, hogy a túlárazást emlegető Tisza Párt vezérének lehetnek ugyan értesülései egyes megbízások nagyságáról, a projekt egészébe azonban a pénzügyi tartalom részben titkos volta miatt nem láthatott bele. A helyzet Magyar Péter miniszterelnöki kinevezésével megváltozott. Korábbi közléseik szerint ő és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is nyitott az egyeztetésekre. Mint Lihacsov jelezte, kész bizonyítani, hogy a paksi projekt minden szempontból megállja a helyét.
A Paks II. projekt sorsa szorosan összefügg az orosz gazdasági válsággal és a geopolitikai instabilitással. Az orosz költségvetési válság (2026-os hiány a 2025-ös szint kétszerese), a háborús kiadások exponenciális növekedése és az aranyrezerva-eladások felgyorsulása az orosz gazdaság strukturális sérülékenységét jelzik. A Nemzeti Jóléti Alap kimerülése és a devizatartalékok csökkenése hosszú távú geopolitikai instabilitást és az orosz külpolitikai kiszámíthatóságának csökkenését vetítik előre, amely a magyar energiapolitikai és diplomáciai pozicionálásban pragmatikus függetlenséget és alternatív szállítási útvonalak (Adria vezeték) fejlesztését indokolja.
A paksi üzemanyag-diverzifikáció (francia Framatome, amerikai Westinghouse) konkrét eszközei az orosz energiafüggőség felszámolásának; az EU-jogi kihívások (közbeszerzési és állami támogatási vizsgálatok) pragmatikus, megoldható jogi feladatok, nem pedig a projekt szükségszerű leállítása; a hosszú távú nukleáris üzemanyag-biztonsági stratégia európai partnerségen alapul, amely az atlantista orientáció és az energiabiztonság gyakorlati megvalósulása.
Következtetés
A Tisza-kormány előtt álló feladat összetett: egyszerre kell kezelnie a projekt felgyorsításának orosz szándékát, a felülvizsgálati ígéretet, az uniós források és a nemzetközi partnerek szerepét, valamint az orosz gazdasági válság és geopolitikai instabilitás kockázatait. A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány milyen stratégiát választ a Paks II. projekt kapcsán, és hogy ez hogyan illeszkedik a hosszú távú energiabiztonsági és külpolitikai célokhoz.