A sebtelen döntés — miért most?

Bóka János EU-ügyi miniszter az Európai Ügyek Bizottságának ülésén jelentette be a kinevezéseket. Az Orbán-kormány nem várt a szokásos időpontig: Csehi Zoltán bírói mandátuma még másfél év múlva jár le, mégis már április 7-én, a választások előtt döntöttek az újrajelölésről. A jegyzőkönyv szerint az Európai Unió Bíróságának elnöke 2026. március 16-án kelt levelében tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy megnyílik a lehetősége a főtanácsnoki jelölésre — és a kormány ezt követően azonnal meghozta a döntést.

A sebtelen eljárás azt jelenti, hogy az Orbán-kormány még a választások előtt biztosította meg az uniós bírósági helyeket a 2027–2033-as ciklus alatt. Ez a gyakorlat nem szokatlan az EU-tagállamok között — minden ország a saját eljárását követheti a jelöltek kiválasztásában, nincsenek egységes szabályok. Azonban az időzítés figyelemre méltó: a kormány nem várt az új kormányzat megalakítására, hanem még az Orbán-kabinet utolsó hetében döntött.

Csehi Zoltán — a bíró

Csehi Zoltánt 2016-ban nevezték ki a Törvényszék bírájává, majd 2021-ben lett a Bíróság bírája. Bírói kinevezése előtt a Nagy és Trócsányi iroda tagjaként dolgozott ügyvédként Budapesten — több mint húsz éve. Az iroda a magyar jogászvilág prominens szereplője, amely számos kormányzati és magánjogi ügyet kezelt. Csehi Zoltán jelenlegi mandátuma 2027 októberében jár le, az újrajelölése pedig a 2027–2033-as ciklus alatt szolgálna.

Fehér Miklós Zoltán — az új főtanácsnokok

Fehér Miklós Zoltán 2010 óta vezeti az Igazságügyi Minisztériumban, majd az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában azt a jogászcsapatot, amely az Európai Unió Bírósága előtt képviseli a magyar kormányt. Ez azt jelenti, hogy Fehér Miklós Zoltán a magyar kormányzat jogászainak vezetője, aki az EU Bírósága előtt képviseli az ország érdekeit — és most ő maga lesz a főtanácsnokok egyike, akik független indítványt terjesztenek a bírák elé.

A főtanácsnoki pozíció Magyarország számára az uniós tagság óta először nyílt meg a 2027–2033-as periódusban. Az Európai Unió Bírósága 11 főtanácsnokkal működik, akik segítik a 27 bíró munkáját. A főtanácsnokok nem ítélkeznek, hanem független indítványt terjesztenek az ügyek megoldásához — javaslatot tesznek, de a bíráknak nem kötelező követniük őket. A főtanácsnoki indítvány azonban fontos szerepet játszik a döntéshozatali folyamatban, mivel független nézőpontot nyújt.

Az intézményi kontextus

Az Európai Unió Bírósága a tagállamok legfőbb igazságszolgáltatási szerve. 27 bírájából minden tagállamból egy szolgál — így Magyarország is képviselteti magát. A bírák és főtanácsnokok függetlennek kell lenniük, kiválasztásuk szigorú folyamat részét képezi. Az EU-jogállamisági normák szerint a bírói kinevezéseknek függetlenség-alapúaknak kell lenniük, és nem lehetnek politikai befolyás alatt.

A kinevezésekhez az Orbán-kormány az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel folytatott konzultációt. Ez a gyakorlat szokásos — azonban politikai szempontból figyelemre méltó, hogy a kormány olyan intézményi vezetőkkel konzultált, akiknek a pozícióját az új kormányzat megkérdőjelezi.

A politikai háttér — az új kormányzat és az intézmények

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a megválasztása után lemondásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, május 31-ei határidővel. Az új kormányzat tehát olyan intézményi vezetőkkel konzultált az EU Bírósága magyar tagjainak kinevezéséről, akiknek a pozícióját maga az új kormányzat vitatja meg.

Ez a helyzet azt mutatja, hogy az Orbán-kormány az utolsó pillanatban biztosította meg az uniós bírósági helyeket — még mielőtt az új kormányzat átvette volna a hatalmat, és az intézményi vezetők pozícióját megkérdőjelezni kezdte volna. Az új kormányzat így nem tudott befolyást gyakorolni a kinevezésekre, és az Orbán-kormány által jelölt személyek szolgálnak majd az EU Bírósága mellett a 2027–2033-as ciklus alatt.

A függetlenség kérdése

A bírói függetlenség az EU jogállamisági normáinak alapvető eleme. Az EU-jogállamisági mechanizmusok szerint a bírák kinevezésének függetlenség-alapúaknak kell lenniük, és nem lehetnek politikai befolyás alatt. Az Orbán-kormány által jelölt személyek azonban szoros kapcsolatban állnak a kormányzattal: Csehi Zoltán a Nagy és Trócsányi irodában dolgozott, amely a kormányzat közeli jogászcsapata, Fehér Miklós Zoltán pedig a magyar kormányzat jogászainak vezetője.

Az új kormányzat számára ez a helyzet kihívást jelent: az EU Bírósága mellett szolgáló magyar bírók és főtanácsnokok az Orbán-kormány által jelöltek, és az új kormányzat nem tudott befolyást gyakorolni a kinevezésekre. Ez a kérdés az EU-jogállamisági normák és a magyar bírói függetlenség között feszültséget teremthet.