A 153 éves lap utolsó napja
Csütörtök délután a Népszava szerkesztősége kétségbeesett közleményben tudatta: a Fidesz-közeli Mediaworks azonnali hatállyal felmondta a lap nyomdai és terjesztési szerződését. A döntés értelmében a 153 éves napilap pénteki száma már nem jelent meg nyomtatásban.
A szerkesztőség elismerte, hogy az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé – mindkettő a Mediaworks tulajdona. „Az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé. Mindkettő a Fidesz fennhatósága alá került Mediaworks tulajdona, amellyel korábban is tárgyalásban álltunk a törlesztésről” – írták.
A lapot az elmúlt években az előfizetői díjak mellett az állami hirdetések tartották életben, de a tavalyi évben ezek elmaradoztak. A szerkesztőség szerint a Mediaworks lépése ellenséges, különösen, hogy a cég nyomdai és terjesztési szempontból monopolhelyzetben van, és maga is fenntart egy napilapot, a Magyar Nemzetet.
A kormányzati hirdetések és a szerkesztőség ellenállása
A Népszava szerkesztősége a közleményben hangsúlyozta: a kormányzati hirdetések befogadásáról a lap tulajdonosai döntöttek, a szerkesztőséget nem vonták be a folyamatba. Ugyanakkor a szerkesztőségnek határozott fellépéssel sikerült visszautasítania a legvisszataszítóbb hirdetéseket, amelyek például bábjátékosként ábrázolták Soros Györgyöt, vagy hazug vádakkal támadták Ursula von der Leyent, Volodimir Zelenszkijt és Magyar Pétert. „A visszautasítást minden esetben egzisztenciális fenyegetés követte, de a szerkesztőség kitartott az elvei mellett” – írták.
Hargitai Miklós, a Népszava munkatársa a HVG-nek nyilatkozva részletesebben is kifejtette a helyzetet. „Az állami hirdetések története nem úgy kezdődött, hogy jött a kormány, és finanszírozni akarta a Népszavát. A kormány tényleg jött, de először is eltávolította (fenyegetésekkel) a piaci hirdetőket a laptól” – írta Facebook-bejegyzésében. Hargitai szerint a kormány mesterségesen állított elő olyan helyzetet, hogy a lap rászoruljon a külső finanszírozásra, például a Mészáros-nyomda monopolhelyzetbe hozásával és diszkriminatív árazással.
Hargitai azt is elárulta, hogy a szerkesztőség dokumentálta a nyomásgyakorlási kísérleteket. „Nem sok öröme lesz benne az érintetteknek, ha ezeket az eseteket nyilvánosságra hozzuk (a legkevésbé Rogán Antal fog örülni). Többször mentünk haza úgy a lapzárta után, hogy nem voltunk biztosak benne, hogy másnap meglesz még az újság” – fogalmazott.
A túlélésért küzd a szerkesztőség
A Népszava munkatársai nem adják fel: az online felület, a nepszava.hu tovább működik, a megszerkesztett print újságot digitális formában, a mobil Népszavában közlik. Az előfizetők továbbra is megkapják a mobil Népszavát. A szerkesztőség célja, hogy folytatni tudják az eredeti működést, és print formában is kiadják a lapot.
„Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy kizárólag azokon múlik a fennmaradásunk, akik hajlandóak áldozni is azért, hogy ennek a 153 éves lapnak legyenek még új évfolyamai. A kormányzati hirdetések fontosak voltak, de a másik lábunk mindvégig az előfizetők, az olvasók áldozata volt. Nem politikai támogatásért kilincselünk, piaci alapon szeretnénk boldogulni és azt gondoljuk, hogy meg tudnánk élni - ha majd újra piaci viszonyok lesznek. Addig viszont valahogy túl kell élni” – zárta közleményét a szerkesztőség, az olvasók támogatását kérve.
Szakmai szolidaritás és a médiapiac jövője
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szolidaritásáról biztosította a lapot. Közleményükben kiemelték: „Szolidárisak vagyunk a Népszava újságíróival, a 153 évet megélt baloldali lappal, amelyik a mai napon nem jelent meg nyomtatott formában. A Fidesz-médiaholding tagvállalata volt a lap nyomdája és terjesztője. Monopolhelyzetben. A valóban létező tartozásra hivatkozva, azonnali hatállyal felmondták a szerződést.”
A MÚOSZ szerint a média általában is nehéz helyzetben van: a hirdetők eltűntek, vagy a nagy nemzetközi techóriások szívták el a lapok elől az ilyen bevételt, vagy az elmúlt másfél évtizedes Fidesz-uralom riasztotta el a vállalatokat attól, hogy ellenzéki lapoknál reklámozzanak. A szövetség szerint a kormányváltás nem változtatja meg egycsapásra a helyzetet, és felveti a kérdést: vajon egy nagymúltú nyomtatott lap képes-e piaci alapon működni a jelenlegi körülmények között?
Haraszti Miklós, a 444.hu-n megjelent elemzésében úgy fogalmazott: a Fidesz megkésett bosszúja elérte az általa meghagyott egyetlen nyomtatott ellenzéki napilapot. Szerinte a Népszava sorsa „vád és felmentés nélkül” értelmezendő: a lap kompromisszumot kötött a fennmaradásért, de a szerkesztőség független szellemű és ellenzéki maradt. „A társadalom kompromisszuma is volt ez, nemcsak a lapé” – írta.
Következmények és kilátások
A Népszava esete jól mutatja a magyar médiapiac torzulásait: egy monopolhelyzetben lévő, kormányközeli vállalat dönthet egy 153 éves lap sorsáról. A szerkesztőség most az olvasók támogatásában bízik, de a kérdés továbbra is nyitott: van-e helye egy nyomtatott, baloldali napilapnak a digitális korban, különösen egy olyan piacon, ahol az állami hirdetések és a politikai befolyás évek óta torzítják a versenyt?
A következő hetekben kiderül, hogy a Népszava képes-e átvészelni ezt a válságot, és hogy a kormányváltás után újra piaci viszonyok alakulhatnak-e ki a magyar médiában. Addig is a lap munkatársai a túlélésért küzdenek – és az olvasók dönthetnek arról, hogy van-e jövője a 153 éves hagyománynak.