A MOSZ nyílt levele: három pontban a NAK átalakításáért
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nyílt levélben fordult az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságához, amelyet Kovács Petra Judit (Tisza Párt) elnököl. A szervezet szerint a 2013-ban létrehozott Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a köztestületektől elvárt függetlenség helyett nyíltan a Fidesz kampányeszközévé vált.
A levél három konkrét változtatást sürget: a kötelező tagság megszüntetését, a tagdíjrendszer felülvizsgálatát, és a kamara teljes átalakítását. A NAK éves költségvetése a tagdíjakból és állami támogatásokból meghaladja a 30 milliárd forintot, ami az ágazati profit több mint 10 százalékát emészti fel. A MOSZ szerint a gazdák többsége elutasítja a jelenlegi rendszert, és sokan a tagdíjfizetés megtagadását tervezik.
A kamara politikai beágyazottsága
A kamara elnöke 2013-tól 2024-ig Győrffy Balázs (Fidesz) volt, aki egy ittas bántalmazási botrány után távozott. Utódja, Papp Zsolt (Fidesz) az idei választáson szerzett parlamenti mandátumot, és a napokban lemondott a NAK éléről. A MOSZ szerint a kamara nem képviselte a gazdákat, sőt diszkriminálta a mezőgazdasági társas vállalkozásokat.
A levél idézi a MAGOSZ tisztújító rendezvényén elhangzottakat: „a Kamara beteljesítője annak a missziónak, amelynek ideológiai és szakmai célrendszerét a MAGOSZ magának folyamatosan megfogalmazta az elmúlt évtizedekben.” A bizottság szerint elfogadhatatlan, hogy egy kötelező tagságú köztestületet ideológiai misszió eszközeként használjanak.
A gazdák helyzete: válság és tagdíjnyomás
A MOSZ rámutat, hogy a gyakran milliós nagyságrendű tagdíjakat adók módjára hajtják be, még akkor is, ha a termelő nem veszi igénybe a kamara szolgáltatásait. A gazdák az energiaválság, aszály, piaci összeomlások és csökkenő felvásárlási árak miatt a csőd szélén állnak. A levél szerint „a kötelező tagság és a tagdíjfizetési kötelezettség fenntartása morálisan is megviselné az agrártársadalmat.”
Bóna Szabolcs (Tisza Párt), az ország agrár- és élelmiszer-minisztere a választási kampányban már részletesen bírálta a kamarát. A mostani nyílt levél ezt a kritikát viszi tovább intézményi szintre.
Következmények és kilátások
A NAK átalakítása a Tisza-kormány egyik első komoly agrárszektort érintő intézkedése lehet. A kötelező tagság megszüntetése évi 20 milliárd forint tagdíjbevételtől fosztaná meg a kamarát, ami radikális szerkezeti változásokat kényszerítene ki. A kérdés az, hogy a kormány hajlandó-e szembemenni a Fidesz által kiépített agrárlobbival, és valódi érdekképviseletet teremteni a gazdáknak.