Vance búcsúajándéka: olaj, baromi drágán

J. D. Vance amerikai alelnök április eleji budapesti látogatása a Fidesz kampányának utolsó nagy fogása volt. Orbán Viktorék azt remélték, hogy Donald Trump személyes jelenlétével dobhatják meg a kampányt – januárban még arról posztolt, hogy zajlanak az egyeztetések, voltak találgatások, hogy március 15-re vagy a CPAC alkalmából eljöhet –, de végül csak egy telefonos bejelentkezésre futotta. A Fehér Ház azonban a látogatás után hosszú tweetben méltatta az eredményeket – és ebből derült ki az egyetlen konkrét üzlet.

„A Mol-csoport 510 000 tonna nyersolajat vásárolt 500 millió dollár értékben az Egyesült Államoktól és amerikai energiacégektől stratégiai energiapartnerségünk elmélyítése érdekében” – állt a közleményben. A 444.hu és a HVG számításai szerint ez hordónként 129–140 dolláros árat jelent, attól függően, hogy egy tonna hány hordónak felel meg. A Brent-típusú nyersolaj ára Vance ittjártakor 109 dollár volt, a WTI pedig 113 dollár – a magyar fél tehát 16 százalékos felárat fizetett.

Miért kellett ennyiért?

A háttérben az energiaválság áll. A Barátság-vezeték január közepe óta nem szállít olajat egy orosz támadás miatt, az iráni háború miatt az olajárak 100–110 dollárig emelkedtek, és a magyar üzemanyagárstop miatt az ország tartalékai drámaian leapadtak. A Mol minden elérhető forrásból próbált olajat szerezni – az amerikai deal azonban a piaci árnál lényegesen drágábban jött.

A vásárlás a választás előtti utolsó hétre időzített Vance-látogatáson történt, amelyet a Fidesz kampányfogásként használt. A Fehér Ház szerint azonban az amerikai fél számára kifizetődő üzlet született – a magyar adófizetők pedig drágán fizettek a kampányfogásért.

Geopolitikai kontextus

Az üzlet nem légüres térben született. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja miatt a globális energiapiac rendkívül volatilis. Az USA egyértelmű választ vár Irántól, de a szövetséges válaszadás konkrét formája bizonytalan. Magyarország számára az energiabiztonság közvetlenül veszélyeztetett – a Barátság-vezeték leállása miatt az ország kénytelen alternatív forrásokat keresni. Az amerikai olajvásárlás ebbe a kényszerpályába illeszkedik, de az ár kérdése továbbra is nyitott.

Következmények

A Mol-üzlet rávilágít arra, hogy a magyar energiapolitika mennyire kiszolgáltatott a geopolitikai feszültségeknek. A 16 százalékos felár hosszú távon is hatással lehet a magyar gazdaságra – az üzemanyagárak, az infláció és a forint árfolyama mind érzékenyek az olajár változásaira. A Tisza-kormány számára ez az egyik első komoly gazdasági kihívás: hogyan lehet diverzifikálni az energiaellátást anélkül, hogy az ország újabb drága üzletekbe kényszerülne.