Brüsszeli bejelentés: az MCC az utolsó heteit éli

Péntek délután Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tartott. A téma a befagyasztott uniós források sorsa volt – de a bejelentés, ami a legnagyobb hullámokat verte, az MCC-t érintette.

„Addig viszont azon közérdekű alapítványok, amelyek nem egyetemekről szólnak, nem egyetemekkel foglalkoznak, azok megszüntetésre kerülnek a nyár végéig, augusztus 31-ig. Köztük az ön által is ismert MCC” – mondta Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: a közszolgáltatásokat, közfeladatokat az állam vagy az új tulajdonos veszi át.

A bejelentés nem érte váratlanul a szakmai közvéleményt. A Tisza-kormány első alaptörvény-módosítása, amelyet Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt, képviselő) nyújtott be, már előkészítette a terepet. A módosítás kimondja: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

Átmeneti időszak az egyetemeknek – de az MCC-nek nem

Az egyetemeket felügyelő közérdekű alapítványok esetében a kormány 2027. augusztus 31-ig átmeneti időszakot biztosít. Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy az érintett egyetemek kórházakat is irányítanak, és a tulajdonosi struktúra átalakítása időigényes. „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő közérdekű alapítványok kapcsán [...], ami 2027. augusztus 31-ig fog tartani. A nem egyetemekkel foglalkozó közérdekű alapítványok viszont megszüntetésre kerülnek a nyár végéig, augusztus 31-ig” – mondta a miniszterelnök.

A döntés az MCC-t különösen érzékenyen érinti. Az intézmény az elmúlt hat évben – miután KEKVA-vá alakult – jelentős állami vagyont halmozott fel. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a KEKVA-knál összesen 3000 milliárd forintos vagyonátadás történt, ebből az MCC önmagában több mint 500 millió forintot kapott. Az intézmény Kárpát-medencei oktatási hálózatot épített ki, felvásárolta a Librit, vett egy bécsi magánegyetemet, és brüsszeli irodát nyitott. Kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, főigazgatója Szalai Zoltán, a Mandiner volt főszerkesztője.

Az MCC válasza: alapítványként tovább

Az MCC rövid közleményben reagált a bejelentésre. A Facebookon közzétett állásfoglalás szerint „az MCC harminc éve foglalkozik tehetséggondozással: ebből huszonnégy évet közhasznú alapítványként, hat évet pedig közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (KEKVA) működött.” Hozzátették: „Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.”

A közlemény mögött Tombor András, az MCC alapítója áll, aki a múlt héten már jelezte: egyetért a közpénz visszavételével, de tárgyalni szeretne a kormánnyal. Azt is elismerte, hogy az MCC-nak adott százmilliárdok a közvagyon részét képezik. A kérdés most az, hogy az MCC – amely az elmúlt években jelentős ingatlanportfóliót épített ki – milyen formában és mekkora vagyonnal tud továbbműködni.

A vagyon sorsa: kié lesz az MCC birodalma?

A bejelentés egyik legfontosabb kérdése a vagyon sorsa. Magyar Péter a kormányváltás után egész pályás letámadást indított az MCC ellen. A miniszterelnök szerint az intézményhez kiszervezett pénz és infrastruktúra a vagyonvisszaszerzés elsődleges célpontja lehet. Ezért kérte az érintett cégektől – a Moltól és a Rich Tertől –, hogy ne fizessék ki az éves osztalékot az MCC részére. Mindkét vállalat eleget tett a kérésnek.

A 444.hu elemzése szerint az MCC mostani formájában az utolsó heteit éli. A cikk felidézi, hogy az MCC a Fidesz káderképzőjeként is ismert volt, és hogy a kuratórium elnöke Orbán Balázs, a főigazgató pedig Szalai Zoltán lett. A lap szerint az MCC-nak adott százmilliárdok a közvagyon részét képezik, és a Tisza-kormány első alkotmánymódosítása lehetővé teszi ezek visszavételét.

Nemzetközi kontextus: az EU-s pénzek ára

A bejelentés nem elszigetelt lépés. Magyar Péter Brüsszelben von der Leyennel tárgyalt a befagyasztott uniós forrásokról. A teoretikusan elérhető 17 milliárd euró döntő része valóban lehívható lehet Magyarország számára – a lényegi tárgyalások persze még csak most jönnek, hiszen a pénzek elköltésére vonatkozó tervet még be kell nyújtani, és arra az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania.

A Magyar-kormánynak ehhez egy rakás döntést még a nyáron meg kell hoznia, hiszen a helyreállítási alap (ebből 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és még 4,4 milliárd kedvezményes hitel jöhet) pénzeit augusztus végéig elvileg el kell költeni, miközben még nincs is konkrét, aláírt EU-s megállapodásunk. Márpedig ehhez teljesíteni kell egy sor mérföldkövet, amire a Fidesz kormányzása alatt nem került sor. Ezek közé tartozik a KEKVA-k rendezése is.

Következmények: mi vár a diákokra és az oktatókra?

A bejelentés után az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz az MCC-ben tanuló diákok ezreivel. Az MCC közleménye szerint alapítványként folytatnák a tehetséggondozást, de a pontos részletek egyelőre nem ismertek. Azt sem tudni, hogy az intézmény ingatlanjai, részvényei és egyéb vagyonelemei hogyan kerülnek vissza az államhoz.

A Corvinus Egyetem 150 oktatója már korábban kiáltványban követelte a KEKVA-rendszer felszámolását és az akadémiai autonómia helyreállítását. Az MCC esetében azonban más a helyzet: az intézmény nem egyetem, hanem tehetséggondozó központ, így a megszüntetés más jogi és gyakorlati kérdéseket vet fel.

Záró gondolat: a normalitás helyreállítása?

A bejelentés illeszkedik a Tisza-kormány azon narratívájába, amely a „normalitás helyreállítását” és a „közvagyon visszavételét” hirdeti. Az EU-integráció és a nyugati elköteleződés mint természetes és normális pozíció keretezi a lépést. A kérdés az, hogy az MCC – amely az elmúlt években a Fidesz egyik leglátványosabb intézményi projektje volt – képes lesz-e túlélni a formaváltást, és ha igen, milyen áron.