Magyarország: a földgáz uniós bajnoka
Az Eurostat friss, 2025 második félévére vonatkozó adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz az Európai Unióban. 100 kilowattóra (kWh) földgáz ára mindössze 3,40 euró volt itthon, szemben az uniós átlag 12,28 eurójával. A legdrágább Svédországban volt, ahol 20,92 eurót kellett fizetni ugyanennyi energiáért – több mint hatszor annyit, mint Magyarországon.
A második legolcsóbb Horvátország (5,43 euró), majd Románia (5,66 euró) következik. A nyugat-európai országokban lényegesen magasabbak az árak: Hollandiában 17,19 euró, Olaszországban 14,81 euró, Franciaországban 12,50 euró körül mozog a 100 kWh gáz ára.
Vásárlóerő-paritáson is verhetetlen
Az Eurostat nem csak abszolút árakat közöl. A vásárlóerő-paritáson (PPS) számított adatok kiszűrik az árszínvonal-különbségeket, így reálisabb képet adnak arról, mekkora terhet ró a rezsi a háztartások költségvetésére. Ezen a módszertanon is Magyarország a legolcsóbb: 100 kWh gáz 4,67 PPS-be kerül. A legdrágább Svédország (30,04 PPS), majd Portugália (24,58 PPS) és Olaszország (20,79 PPS) következik.
A PPS-értékek azt mutatják, hogy a magyar háztartások a jövedelmükhöz képest is a legkevesebbet költik földgázra az unióban. Ez a rezsicsökkentés közvetlen hatása: a kormányzat 2013 óta tartja alacsonyan a lakossági energiaárakat, ami a piaci árak töredékét jelenti.
Áram: második helyen, Románia a szégyenpadon
Az elektromos áram piacán is kedvező a magyar pozíció. 100 kWh áram 15,10 PPS-be kerül, ezzel Magyarország a második legolcsóbb Málta (14,09 PPS) után. A harmadik Luxemburg (16,50 PPS), majd Horvátország (17,20 PPS) következik.
Ezzel szemben Romániában a legdrágább az áram az EU-ban: 49,52 PPS-t kell fizetni 100 kWh-ért. Ez több mint háromszorosa a magyar árnak. Csehország (38,65 PPS), Lengyelország (35,10 PPS) és Németország (33,80 PPS) is az uniós átlag felett van. A román árakat a piaci liberalizáció és a szabályozói bizonytalanság hajtotta fel.
A rezsicsökkentés ára
A magyar energiaárak alacsony szintje nem véletlen: a kormányzat 2013 óta tartja fenn a rezsicsökkentést, amely a lakossági árakat a piaci szint alatt rögzíti. Ez évente több száz milliárd forintos költségvetési támogatást jelent, amelyet az állami költségvetésből és a szolgáltatókra kivetett különadókból finanszíroznak.
A modell fenntarthatósága azonban kérdéses. A nemzetközi energiaárak emelkedése és a forint árfolyam-ingadozása növeli a költségvetési terheket. Az Eurostat adatai szerint az uniós átlagos gázár 12,28 euró/100 kWh, ami több mint háromszorosa a magyar árnak. Ha a piaci árak tovább emelkednek, a rezsicsökkentés fenntartása egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre.
A Tisza-kormány eddig nem jelezte, hogy változtatna a rendszeren. A választási kampányban Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) többször hangsúlyozta, hogy fenntartja a rezsicsökkentést, de a részleteket nem dolgozták ki. A szakértők szerint a modell hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha a magyar gazdaság növekedése és a forint stabilitása biztosítja a költségvetési forrásokat.
Nemzetközi kontextus
Az Eurostat adatai azt is mutatják, hogy az uniós energiaárak továbbra is jelentősen meghaladják a válság előtti szintet. A 2022-es energiaválság óta az árak ugyan csökkentek, de a 2021-es szinthez képest még mindig magasabbak. A legnagyobb áremelkedést a kelet-európai országok szenvedték el, ahol a liberalizáció és a szabályozói hiányosságok miatt a piaci árak gyorsabban nőttek.
Magyarország ebben a környezetben kivétel: a rezsicsökkentés miatt a lakossági árak alig változtak az elmúlt években. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság immunis lenne az energiaárak emelkedésére. Az ipari fogyasztók piaci áron vásárolnak, és a magas energiaárak rontják a versenyképességet. A magyar GDP-növekedés 1,7%-os volt 2026 első negyedévében, ami az utóbbi évek legjobb adata, de az ipari termelés továbbra is gyengélkedik.
Következtetés
Az Eurostat adatai egyértelműen mutatják: Magyarországon a legolcsóbb a földgáz és az áram is az uniós élmezőnyben van. A rezsicsökkentés tartós hatása látszik a számokban, de a fenntarthatóság kérdése továbbra is nyitott. A Tisza-kormány előtt álló feladat az, hogy a modellt úgy tartsa fenn, hogy közben a költségvetési egyensúlyt és a gazdasági növekedést is biztosítsa. A következő hónapokban érdemes figyelni, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az energiaárak hosszú távú stabilitása érdekében.