Áttörés a csatlakozási tárgyalásokban
A Politico négy diplomáciai forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy Magyarország kész feloldani vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai elől. A lap szerint június 15-én Luxemburgban, az EU külügyminisztereinek találkozóján megkezdődhetnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. A döntés hátterében a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól folytatott magyar–ukrán szakértői egyeztetések állnak.
A kisebbségi jogok kérdése
Magyar Péter miniszterelnök szerint a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak törvényi garantálása elengedhetetlen a vétó feloldásához. A Suspilne ukrán televízió beszámolója szerint Magyarország 11 követeléséből kilencet már teljesítettek. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en számolt be az első személyes találkozójáról Orbán Anitával, aki a magyar kormány képviseletében vett részt a tárgyalásokon.
Diplomáciai egyeztetések
Két EU-tagállam diplomatája június 1-jén a Kyiv Independentnek azt mondta, a cél egy olyan kormányközi konferencia megtartása június 15-én, amely hivatalosan is megnyithatja a bővítési klasztereket. Ha ez nem sikerül, a konferenciát június 16-án is megtarthatják Luxembourgban. Két uniós intézményi forrás is megerősítette, hogy június 15. lehet a döntő dátum, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy erről egyelőre nem született hivatalos döntés.
Tágabb összefüggések
A fejlemény különösen azért jelentős, mert Ukrajna és Moldova egyszerre nyújtotta be csatlakozási kérelmét, ezért a moldovai folyamat előrehaladása is attól függ, hogy sikerül-e előrelépést elérni Kijev ügyében. A Politico szerint magyar részről az elmúlt napokban olyan jelzések érkeztek, amelyek arra utalnak, hogy a korábbi években következetesen fenntartott ellenállás enyhülhet. A lapnak nyilatkozó diplomaták szerint hétfőn ukrán és magyar szakértők tárgyaltak a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről, amely hosszú ideje a kétoldalú viták egyik központi kérdése.
A magyar–ukrán kapcsolatok normalizálódása
A vétó feloldása nemcsak Ukrajna, hanem Magyarország számára is jelentős diplomáciai előrelépést jelent. Az elmúlt években a magyar kormány és Kijev közötti viszonyt a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése mellett az ukrajnai háborúval kapcsolatos eltérő álláspontok is terhelték. A mostani fejlemény arra utal, hogy a Tisza-kormány pragmatikusabb külpolitikát folytat, és hajlandó kompromisszumokat kötni az EU-integráció előmozdítása érdekében.
Következő lépések
A csatlakozási tárgyalások minden szakaszának megnyitásához a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges. Ez azt jelenti, hogy bármelyik ország – akár most, akár a későbbi fejezetek során – megakaszthatja a folyamatot. A Politico értesülései alapján ugyanakkor jelenleg reális esély mutatkozik arra, hogy Ukrajna és Moldova június közepén hivatalosan is beléphessen a csatlakozási tárgyalások következő szakaszába. Az EU-tagállamok nagykövetei a hét végéig véglegesíthetik álláspontjukat az első tárgyalási fejezet megnyitásáról.