A diszkóbotránytól a mentelmi jogig
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, megválasztott miniszterelnök) 2024 nyarán, az Európai Parlament-választás után egy belvárosi szórakozóhelyen került nyomozás alá. Az eset részletei több szemtanú egybehangzó vallomásából és videófelvételekből ismeretesek.
A történet szerint Magyar Péter nagy mennyiségű szeszes ital fogyasztása után órákon át agresszívan viselkedett a klubban. A jelenlévők videófelvételeket készítettek — egyikük kezéből Magyar Péter erőszakkal kiemelt egy telefont, majd miután a biztonsági szolgálat kivezette a klubból, a Dunába dobta a készüléket. A búvároknak sikerült felszínre hozni a telefont, az abból kinyert adatok később bizonyítékként szolgáltak.
A rendőrség garázdaság és rongálás miatt indított nyomozást. Mivel Magyar Péternek mentelmi joga van (az Európai Parlament képviselőjeként), az ügy átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF). Ez a szervezet felel azoknak az ügyeknek a vizsgálatáért, amelyekben a vádlott mentelmi joggal rendelkezik.
Az Európai Parlament elutasítása
A Legfőbb Ügyészség végül lopás miatt az Európai Parlament elnökénél kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Ez a lépés azt jelentette volna, hogy az EP-képviselő elveszítené mentelmi jogát, és így a büntetőeljárás folytatódhatna.
Az Európai Parlament azonban 2025 októberében elutasította a kérést — a többség nem adta ki a mentelmi jogot. Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter továbbra is élvezi az EP-képviselőknek járó védelmet.
Az ügyészség titkolózása
Most az ügyészség nem közli, hogy a magyar Országgyűléshez fordul-e hasonló kéréssel. A Legfőbb Ügyészség erre a kérdésre nem válaszolt — pedig az eljárás a KNYF-nél már zajlik. Ez a titkolózás érdekes, mivel az ügyészség korábbi gyakorlata szerint politikai megnyilvánulásokra nem reagál, azokat nem kommentálja — de a procedurális lépésekről általában közleményt ad.
A kérdés azért fontos, mert a magyar Országgyűlésnek más a mentelmi jog felfüggesztésének eljárása, mint az Európai Parlamentnek. Ha az ügyészség kérést nyújt be, az eljárás a magyar parlamentben zajlik le.
A magyar parlamentáris eljárás
A magyar Országgyűlésben a mentelmi jog felfüggesztésének eljárása a következő: az illetékes bizottság megvizsgálja az ügyet, meghallgatja az érintett képviselőt, majd javaslatot készít a parlament számára. Az Országgyűlés a bizottsági jelentés alapján, vita nélkül határoz az ügyben.
A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges. Ez egy magas küszöb — de itt van a probléma: a Tisza Párt éppen kétharmaddal rendelkezik az Országgyűlésben.
Ez azt jelenti, hogy elméletileg Magyar Péter saját frakciójának szavazatai dönthetnek arról, hogy felfüggesztik-e a mentelmi jogát.
Az íratlan szabály és a valóság
Az íratlan parlamentáris szabály szerint a köztörvényes ügyekben az Országgyűlés pártállástól függetlenül mindig ki szokta adni az érintett képviselőt. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatban, függetlenül attól, hogy melyik párt képviselőjéről volt szó, a parlament támogatta a mentelmi jog felfüggesztését, ha köztörvényes bűncselekményt vizsgáltak.
However, kérdés, hogy a kétharmados Tisza-frakció tartja-e magát ehhez az íratlan szabályhoz, ha arról kell dönteniük, hogy felfüggesztik-e saját elnökük mentelmi jogát. A szakértők szerint erre csekély esély van — a politikai lojalitás általában erősebb, mint az íratlan szabályok.
A kampány és a valóság közötti szakadék
Emlékezetes, hogy a 2024-es Európai Parlament-választás kampánya során Magyar Péter többször azt hangoztatta: a mentelmi jogra nincs szükség, azt amint lehetőségük lesz, eltörlik. Ez a pozíció összhangban volt azzal, hogy a Tisza Párt a jogállamiság és az intézményi integritás helyreállítása mellett kampányolt.
Ám a diszkóbotránya után ellene indult büntetőeljárások során az EP-képviselősége miatt kapott mentelmi joga mögé bújt, hogy ne vonhassák felelősségre. Ez a fordulat érdekes kontrasztot mutat: a kampányban a mentelmi jogot az intézményi visszaélések szimbólumaként kritizálta, most azonban személyesen élvezi annak előnyeit.
A Legfőbb Ügyészség hallgatása
A Legfőbb Ügyészség korábban azt közölte: az ügyészség következetes gyakorlata, hogy politikai megnyilvánulásokra nem reagál, azokat nem kommentálja. Ez a gyakorlat most is érvényes — így az ügyészség nem árulta el, hogy milyen lépéseket tervez.
Azonban a procedurális kérdés — hogy kérni fogja-e a mentelmi jog felfüggesztését — nem politikai megnyilvánulás, hanem jogi eljárás. Az ügyészség hallgatása ezért érdekes: lehet, hogy még nem döntött, vagy lehet, hogy már döntött, de nem közli a döntést.
A következmények
Ha az ügyészség kérést nyújt be a magyar Országgyűléshez, a Tisza-frakció dönthet arról, hogy támogatja-e a mentelmi jog felfüggesztését. Ha nem támogatja, akkor Magyar Péter mentelmi joga megmarad, és a büntetőeljárás nem folytatódhat — legalábbis nem a magyar bíróságok előtt.
Ha viszont a Tisza-frakció támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, akkor Magyar Péter felelősségre vonható lenne a diszkóbotrányt követően elkövetett bűncselekmények miatt. Ez azonban azt jelentené, hogy a Tisza Párt saját elnöke ellen szavaz — ami politikailag nagyon költséges lenne.
A titkolózás tehát érdekes: az ügyészség nem árulta el, hogy mit fog tenni, és a Tisza-frakció nem árulta el, hogy mit fog tenni, ha az ügyészség kérést nyújt be. Ez a bizonytalanság azonban önmagában is üzenet: a magyar politikai elit úgy tűnik, hogy kerüli a nyílt konfrontációt ezzel a kérdéssel.