Az ultimátum: magyar feltételek a szlovák partnernek
Magyar Péter szerdán este közvetlenül a telefonbeszélgetés után posztolt a Facebookon, és világosan megfogalmazta feltételeit. "Most tettem le a telefont Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Világosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva" — írta a Tisza Párt elnöke.
A feltétel nem véletlenül érzékeny, és nem is új. A Beneš-dekrétumok — amelyeket a csehszlovák államfő 1940 és 1945 között adott ki — a második világháború után a kollektív bűnösség elvét alkalmazták a területén élő magyar és német lakosokra. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy sok magyar és német közösség tagjait megfosztották ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, sőt lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját képezik — annak ellenére, hogy nemzetközi emberi jogi standardok szerint ma már nem állnák ki a próbát.
A kérdés azonban nem csupán történelmi: Peter Pellegrini szlovák államfő decemberben írta alá az új büntető törvénykódex módosítását, amely büntethetővé teszi a Beneš-dekrétumok nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy börtönt kaphat Szlovákiában, aki nyilvánosan kritizálja a dekrétumokat. Ugyanez a jogszabály büntethetővé teszi a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását is — egy olyan formulázás, amely a magyar kormányzat kritikáját potenciálisan kriminalizálhatja.
A szlovák válasz: nem engedünk
Robert Fico azonban nem tűnik nyitottnak az engedményre. A beszélgetés után saját Facebookposztban reagált: "A beszélgetésből azonban egyértelműen kiderült, hogy Magyar Péter számára a szlovák–magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok jelentik és fogják jelenteni a prioritást, amely kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviselünk".
Fico ugyan gratulált Magyarnak és meghívta hivatalos látogatásra Szlovákiába, továbbá az energetikai biztonsággal kapcsolatos együttműködésre is nyitottnak mutatkozott. Különösen a Barátság kőolajvezeték újraindítása és a RePowerEU rendelet elleni kereset tekintetében — amely kereseteket a szlovák és a magyar kormány az orosz gáz- és olajszállítás leállítása miatt indított az EU ellen. De a Beneš-dekrétumok kérdésében Fico világosan jelzett: nem hajlandó engedni.
A magyar prioritás: kisebbségvédelem vagy nemzetközi konfliktus?
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy "a mindenkori magyar kormány számára a legfontosabb prioritás a szlovák-magyar viszonylatban a magyar honfitársaink jogainak védelme". Ez a megfogalmazás azonban már az első beszélgetésben világossá tette: a Tisza Párt vezetője nem hajlandó a kisebbségvédelmi kérdéseket a háttérbe szorítani a bilaterális kapcsolatok fejlesztése érdekében.
A kérdés azonban nem csupán szimbolikus vagy történelmi. A Beneš-dekrétumok alapján a szlovák állam még ma is pótolhatja az évtizedekkel ezelőtt nem végrehajtott földelkobzásokat — amely a felvidéki magyar közösséget közvetlenül érinti. Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter korábban jelezte, hogy a magyar kormány reális eséllyel szeretné lezárni az ügyet, de nem úgy, hogy ezzel más "lezárt konfliktuspontok" nyílnának meg újra.
Magyar Péter azonban más stratégiát követni látszik: az új magyar kormány számára a felvidéki magyarok jogainak védelme nem egy lezárható mellékszál, hanem a szlovák-magyar viszony alapja. Ez a megközelítés radikálisan eltér az előző magyar kormányzat pragmatikus, a konfliktuskerülésre épülő diplomáciájától.
A következő lépés: Brüsszel
A két vezető abban állapodott meg, hogy a soron következő Európai Tanács alkalmával személyesen folytatják a tárgyalásokat Brüsszelben. Ez az első személyes találkozó kritikus lesz: megmutatja, hogy Magyar Péter hajlandó-e engedni az ultimátumból, vagy pedig a Beneš-dekrétumok kérdése valóban meghatározó lesz az új magyar kormány szlovákiai politikájában.
A nemzetközi kontextus azonban bonyolult. Az EU-ban a Beneš-dekrétumok kérdése hosszú ideje tabu — sem Brüsszel, sem a cseh kormányzat nem hajlandó újratárgyalni az ügyet. A magyar kormány számára azonban a felvidéki magyarok jogainak védelme nem lehet tabu. Ez az ellentét az új magyar kormány első hónapjaiban már világossá vált: a kisebbségvédelem és a pragmatikus diplomácia között nincs könnyű egyensúly.
A kérdés tehát nem csupán magyar-szlovák viszonyról szól. Ez az első teszt arra, hogy az új magyar kormányzat valóban prioritásnak tekinti-e a kisebbségvédelem kérdéseit, vagy pedig — mint az előző kormányzat — a nagyobb geopolitikai és energetikai érdekek mögé helyezi őket.