Egy diákújság-interjú, ami felborzolta a kedélyeket
Vasárnap este a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely a Facebookon éles támadást intézett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter ellen. A vita apropóját az adta, hogy Lannert Judit első miniszteri interjúját a Balzac nevű diákújságnak adta, ahol a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok társadalmi hatásairól is beszélt.
Gulyás Gergely szerint a miniszter „a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről beszélt”, és ezzel „bizonytalanságba taszított több tízezer diákot és családjaikat”. Posztjában úgy fogalmazott: „a kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra.”
A frakcióvezető szerint a Tisza Párt „máris agresszíven, érvek nélkül és ellenérveket nem tűrve kezdte meg a magyar politikai és társadalmi berendezkedés átalakítását, mindezt úgy, hogy az előző kormányon számonkért, ilyenkor a jogszabályok által is előírt társadalmi egyeztetéseket mellőzi és az érintett több tízezernyi család csak a Facebookról tájékozódhat ezekről a tervekről.”
Lannert Judit: nem a megszüntetésről, hanem a felvételi rendszer vizsgálatáról beszéltem
Lannert Judit vasárnap este válaszolt a vádakra. A miniszter közölte: „Nem hiszem, hogy Gulyás Gergelynek szövegértési problémái lennének”, hiszen az interjúban nem a megszüntetésről, hanem a „gyerekeket, illetve a szüleiket megkínzó középiskolai felvételi rendszer vizsgálatának szükségességéről” beszélt, és konkrétan úgy fogalmazott, hogy „ez a kérdés megéri a társadalmi egyeztetést”.
A miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy a kompetenciamérések adatai szerint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban nem fejlődnek jobban a gyerekek, mint a hagyományos általános iskolákban – egyszerűen a jobb képességű, kedvezőbb társadalmi helyzetű diákokat válogatják ki. Lannert szerint ez a rendszer „inkább társadalompolitikai, mint oktatási kérdés”.
Visszaszúrás a kommunizmus-váddal
Lannert a kommunizmus-vádra is reagált. Mint írta: „de ha a kádári létező szocializmusra, akkor azért azt a centralizált, átpolitizált rendszert éppen az elmúlt 16 év Fidesz kormányzása hozta vissza.” Hozzátette: „Sajnálom, hogy a Fidesz folytatja az emberek mindennapi valóságától elszakadt hazudozást, amibe a választáson belebukott. Ha konstruktív ellenzéki szerepet szeretnének betölteni, akkor ezt ideje lenne befejezni.”
A vita szimbolikus helyszínét is kiemelte Lannert: az interjú a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban készült, ahonnan az előző kormányzat alatt tanárokat rúgtak ki, mert nem értettek egyet a kormány oktatáspolitikájával.
A vita tétje: a gimnáziumi rendszer jövője
A vita mögött egy régóta húzódó oktatáspolitikai kérdés áll: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok (közismert nevükön „kisgimnáziumok”) szerepe a magyar oktatási rendszerben. A szakmai körökben évtizedek óta elemzett probléma lényege, hogy ezek az iskolák a legjobb képességű, jellemzően kedvezőbb társadalmi helyzetű diákokat szívják el a hagyományos általános iskolákból, ezzel hozzájárulva a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez.
Lannert Judit az interjúban úgy fogalmazott: „Megnéztük a kompetenciamérések alapján, és nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg: minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. Nem láttuk, hogy gyorsabban fejlődnének a gyerekek ezekben a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumokban. Magasabb szintről indulnak, mert ki lettek szelektálva, de ugyanolyan tempóban mennek. Az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát, hogy biztosítsa az ő pozícióját a társadalomban.”
A Tisza Párt oktatáspolitikai irányvonala
A vita rávilágít a Tisza Párt oktatáspolitikai irányvonalára is. Lannert Judit, aki elismert oktatáskutató, a párt szakértői alapú, gyermekközpontú és esélyegyenlőséget előtérbe helyező oktatáspolitikáját képviseli. A miniszter korábban már bejelentette, hogy rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat, és helyreállítják a sztrájkjogot. Emellett a TÉR (Tanulói Érdeklődést és Résztvevőséget) program felfüggesztését és a továbbképzési rendszer felülvizsgálatát is kilátásba helyezte.
A Tisza Párt oktatáspolitikai elképzelései szerint az új alaptanterv, a kevesebb kompetenciamérés és a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása állna a középpontban, a PISA-eredmények javítása érdekében.
Következmények és kilátások
A vita várhatóan folytatódik a következő napokban. Gulyás Gergely posztja és Lannert Judit válasza is azt mutatja, hogy az oktatáspolitika az egyik legélesebb csataterévé válhat a Tisza Párt és a Fidesz közötti politikai küzdelemnek. A kérdés, hogy a Tisza Pártnak sikerül-e szakmai alapú, társadalmi egyeztetésre épülő oktatási reformot végrehajtania, vagy a politikai csatározások elnyomják a szakmai szempontokat.