A könnyes interjú és a válasz
Szerda délután Karácsony Gergely (Budapest főpolgármestere) a Facebookon reagált arra a hétfői interjúra, amelyben Balásy Gyula (a Fidesz-közeli propagandacégek, köztük a Balásy Médiacsoport volt tulajdonosa) a Kontroll stúdiójában könnyek között ajánlotta fel cégeit és magántőkealapjait az államnak. A bejegyzés első mondata egyértelmű állásfoglalás volt: „A gyűlöletpolitika végrehajtóinak és megrendelőinek nincs bocsánat. Budapestet pedig egyszer és mindenkorra meg kell tisztítani a vizuális környezetszennyezéstől.”
Karácsony bejegyzésében részletesen kifejtette, miért tartja elfogadhatatlannak Balásy bocsánatkérését. „Nézem ezt az interjút, ahogy a rendszerkegyelt milliárdos megkönnyezi saját és gazdái bukását, és annak a hazának a szeretetéről beszél, amit éppen az ő jól fizető közreműködésével abuzáltak és traumatizáltak évekig” – írta. A főpolgármester szerint Balásy és megbízói tudatosan és szisztematikusan, egyre nagyobb dózisban adagolva csöpögtették a mérget a magyarok lelkébe, embereket és közösségeket téve gyűlöletcélponttá. „Nincs az a könnyes interjú, ami ezt rendbe hozhatja” – tette hozzá.
Karácsony személyes érintettségét sem rejtette véka alá: „Persze én is szerepeltem jó pár ilyen hazug gyűlöletplakáton, amit ez az ember gyártott az Orbán-kormány megrendelésére. Voltam bohóc, kerítésvágó, dollárbaloldali vagy mi, háborúpárti, klón, ki tudja, mi még.” A lényeg szerinte azonban nem a személyes sérelem, hanem az, hogy „vissza kell nyernünk a teret, ahol a politika újra erkölcsi cselekvés lehet, és innen nézve, a morál felől, ezekre a tettekre nincs bocsánat.”
A jogszabályi védelem hálója
A bejegyzés második felében Karácsony a gyakorlati következményekre tért át. Szerinte a gyűlöletpropagandát hosszú évekig jogszabályokkal vették körbe: törvényekkel és kormányrendeletekkel biztosították a sok milliárdos profitot, és védték a plakátokat az önkormányzatokkal szemben, amelyek el akarták azokat távolítani az utcákról.
A főpolgármester konkrét példákat is felsorolt: jogszabályi védelem miatt lehetett az utcákon osztogatni Budapesten újságnak kinéző szennypropagandát, ezért rondíthatják még mindig a városképet otromba épülethálók, és azért éktelenkedhetnek az üres és romos telefonfülkék városszerte, mert azokra is propagandaplakátokat tettek. Budapest jelenleg az egyik legtöbb óriásplakáttal rendelkező európai város – több mint tízezer darabbal –, amelyek többsége Karácsony szerint illegálisan került kihelyezésre.
A főváros az elmúlt években több pert indított ezek ellen, egy részük még most is folyamatban van. Karácsony szerint azonban most jött el az idő és a lehetőség a változtatásra.
Az új kormány és a vizuális környezetszennyezés vége
Karácsony bejegyzését azzal zárta, hogy az új kormánnyal kész tárgyalni azokról a jogszabály-módosításokról, amelyek lehetővé teszik, hogy eltüntessék az épülethálókat, eltakarítsák az üres telefonfülkéket, és radikálisan csökkentsék az óriásplakátok számát. „Soha többé ne lehessen gyűlöletpropagandával szennyezni a köztereinket és a lelkünket” – zárta posztját.
A bejelentés összhangban van a Tisza-kormány eddigi kommunikációjával: a leendő kulturális miniszter, Tarr Zoltán is arról írt a közösségi médiában, hogy eddig a profit és a pozíció állt a középpontban, és itt az ideje a változásnak. A Fidesz közelében ugyanakkor államcsínyt látnak Balásy könnyeiben – a párt egyes képviselői szerint a volt propagandacég-tulajdonos lépése a Tisza-kormány nyomásgyakorlásának eredménye.
A tét: Budapest arculata és a politikai morál
Karácsony bejegyzése nem csupán egy politikai reakció volt, hanem egy konkrét program kezdete is. A főpolgármester a vizuális környezetszennyezés megszüntetését az erkölcsi megújulás részének tekinti. „A felejtés nem opció, mert ha nem dolgozzuk fel a lelkek ellen elkövetett bűnöket, arra ítéltetünk, hogy újra átéljük azokat” – írta.
A következő hetekben kiderül, hogy az új kormány mennyire nyitott a fővárosi javaslatokra. Karácsony korábban már jelezte, hogy partneri viszonyt vár a Tisza-kormánytól, és a 700 milliárd forintos uniós források elosztásánál is számít a főváros érdekeinek figyelembevételére. A plakátok eltüntetése lehet az első közös akció, amely megmutatja, hogy a politikai váltás nemcsak retorikai, hanem gyakorlati szinten is hoz változást Budapest utcáin.