„Nem tudom” – a választási vereség után jött a felajánlás

Balásy Gyula, a Fidesz-közeli kommunikációs cégbirodalom építője hétfőn a Kontrollnak adott interjújában jelentette be: közjegyző előtt aláírt okiratban lemondott négy cégében – a Lounge Designban, a Lounge Eventben, a New Land Media Kft.-ben és a Visual Europe Zrt.-ben – lévő tulajdonrészéről, valamint három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeiről az állam javára.

A vállalkozó indoklása szerint a kommunikációs feladatok túlmutatnak a piaci jellegű feladatokon, és „ezen feladatoknak az elvégzése a legjobb helyen bent, az államháztartásban van”. Hozzátette: 500 ember dolgozik a cégnél, az ő egzisztenciájukat is szeretné ezzel biztosítani.

A riporter kérdésére, hogy a választási vereség nélkül is megtette volna-e ezt a lépést, Balásy láthatóan zavarodottan annyit válaszolt: „Nem tudom”.

A NER egyik legnagyobb kommunikációs vállalkozása

Balásy cégei az elmúlt évtizedben a kormányzati kommunikációs tenderek rendszeres nyertesei voltak. Olyan kampányokat valósítottak meg, mint a „Stop Soros”, az „Állítsuk meg Brüsszelt!” és a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos hirdetések. A Forbes 2025-ös gazdaglistáján 78,7 milliárd forintos vagyonnal a 37. helyen állt.

A bejelentés előzménye, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, megválasztott miniszterelnök) az elmúlt napokban egy Facebook-videóban arról beszélt: információi szerint áron alul értékesíthetik a Fidesz-közeli milliárdos kommunikációs cégét, a Lounge Event Kft.-t. Balásy lépése így a kormányváltás utáni első jelentős vagyonátrendezési kísérletként is értelmezhető.

Mit jelent ez a Tisza-kormány számára?

A felajánlás egyértelműen a kormányváltás utáni helyzetre adott válasz. Balásy cégei az elmúlt években szinte kizárólag állami megrendelésekből éltek, a Tisza Párt győzelmével pedig ezek a megrendelések várhatóan elapadnak. A cégcsoport átadása az államnak így egyfajta „rendezett körülmények közötti” kiszállásnak is tekinthető.

A Tisza-kormány számára a felajánlás lehetőséget ad arra, hogy a kommunikációs feladatokat saját hatáskörbe vonja, és a korábbi NER-közeli cégek helyett akár saját szervezeti egységekkel vagy új, transzparens pályázati rendszerben kiválasztott partnerekkel dolgozzon. Ugyanakkor a felajánlás elfogadása vagy elutasítása komoly politikai döntés elé állítja a kormányt: ha elfogadja, azzal legitimálhatja a NER egyik legnagyobb vállalkozásának átvételét; ha elutasítja, azzal a piaci alapú működés felé terelheti a kommunikációs iparágat.

A NER oligarcháinak kivonulása?

Balásy lépése nem egyedi. Az elmúlt hetekben több Fidesz-közeli vállalkozó is jelezte, hogy átgondolja pozícióját a kormányváltás után. Wáberer György és Balogh Levente is nyilatkozott már az új helyzetről, bár ők inkább a Tisza Párt felé nyitottak, mintsem a teljes kivonulást választották volna.

A kérdés az, hogy Balásy példáját követik-e mások is. Ha igen, az a NER gazdasági hátországának gyors felszámolódását jelezheti, ami a Tisza-kormány számára egyszerre jelent lehetőséget (a korábbi klientúra meggyengülése) és kihívást (a kivonuló cégek által hátrahagyott munkahelyek és szerződések kezelése).

Összegzés

Balásy Gyula bejelentése a kormányváltás utáni első nagy horderejű vagyonátrendezési lépés a NER-ben. A vállalkozó a választási vereség után alig napokkal döntött úgy, hogy az államnak adja cégeit és magántőkealapjait. A lépés mögött egyszerre lehet pragmatikus üzleti megfontolás (a kieső állami megrendelések miatti kényszer) és politikai számítás (a Tisza-kormánnyal való konfliktus elkerülése). A következő hetekben kiderül, hogy az új kormány hogyan reagál a felajánlásra, és hogy más NER-közeli vállalkozók is hasonló lépésre szánják-e el magukat.