Az izraeli hadművelet részletei

Az izraeli hadsereg a Global Sumud Flottilla hajóit Krétától északnyugatra, nemzetközi vizeken tartóztatta fel csütörtök éjszakáján. Az izraeli tájékoztatás szerint a fedélzeten tiltott anyagokat találtak, amit videófelvételekkel is alátámasztottak. Az izraeli haditengerészet drónokat és gyorsnaszádokat vetített be, a kommunikációt megzavarta, és több hajót lefoglalt. Az izraeli külügyminisztérium az akciót "PR-akciónak" minősítette, és közölte, hogy mintegy 175 aktivistát vett őrizetbe.

Az izraeli haditengerészeti tiszt az egyik felvételen azt kérte az aktivistáktól, hogy változtassák meg az útirányukat: "Ha humanitárius segélyt kívánnak szállítani Gázába, ezt megtehetik a bevett és elismert csatornákon keresztül. Kérjük, változtassanak útirányt, és térjenek vissza a származási kikötőbe. Ha humanitárius segélyt szállítanak, kérjük, hogy Asdod kikötőjébe hajózzanak."

A flottilla szervezői szerint: kalózkodás és erőszak

A Global Sumud Flottilla szervezői az akciót "kalózkodásnak" és "erőszakos rajtaütésnek" minősítették, hangsúlyozva, hogy nemzetközi vizeken történt, és civil segélyszállítmányokat érintett. Azt állították, hogy az izraeli erők szándékosan több száz civilt hagytak áramtalanított, törött hajókon, közvetlenül egy közeledő vihar útjában. A GSF szerint az izraeli haditengerészet "feltartóztatta, megrohanta, majd szisztematikusan működésképtelenné tette és megrongálta a flottilla több hajóját" az "erőszakos rajtaütés során nemzetközi vizeken".

A flottilla szervezői egy sajtóközleményben azt írták: "Izrael cselekedetei… veszélyes és példa nélküli eszkalációt jeleznek, civilek elrablását a Földközi-tenger közepén, több mint 600 mérföldre Gázától, a világ szeme láttára." A közösségi médiás bejegyzésekben azt közölték, hogy "miután a motorokat összetörték és a navigációs rendszereket megsemmisítették, a hadsereg visszavonult – szándékosan több száz civilt hagyva áramtalanított, törött hajókon, közvetlenül egy hatalmas, közeledő vihar útjában". Azt is közölték, hogy a hajók kommunikációját akadályozták, ami megakadályozta őket abban, hogy segítséget kérjenek.

Walter Richárd magyar aktivista és a magyar diplomácia

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megerősítette, hogy Walter Richárd magyar állampolgár a flottilla egyik hajóján tartózkodott. A magyar közösségi médiában már az indulás előtt interjúk jelentek meg az aktivistával, aki Barcelonában él. A magyar külügy közleménye szerint "a Global Sumud Flotilla izraeli erők által feltartóztatott hajói és legénységük – köztük egy magyar állampolgár – jelenleg Kréta partjainál tartózkodnak. Jelenlegi információink szerint a legénység szabadon elhagyhatja a hajókat, illetve a görög hatóságok segítséget nyújtanak a krétai repülőtérre való eljutásban."

A magyar külügy az athéni nagykövetség konzulját is odaküldte, hogy személyesen járjon el az aktivista érdekében. A közleményben hangsúlyozták, hogy "krétai tiszteletbeli konzulukon keresztül folyamatosan nyomon követjük az eseményeket és délutánra az athéni nagykövetségünk illetékes konzulja is megérkezik a helyszínre annak érdekében, hogy személyesen járjon el a magyar állampolgár érdekében."

Nemzetközi diplomáciai lépések

Az európai országok diplomáciai lépéseket tettek az érintett állampolgárok védelme érdekében. Olaszország az olasz állampolgárok azonnali szabadon bocsátását követelte. A kormány közölte, hogy "elítéli a Global Sumud Flotilla hajóinak lefoglalását… és felszólítja Izraelt, hogy azonnal engedje szabadon az összes jogellenesen fogva tartott olaszt". Svédország szintén fellépett az érintett svéd aktivistákért. A görög külügyminisztérium csütörtök este közölte, hogy a görög hatóságok kapcsolatba léptek Izraellel a flottilla utasainak partra szállítása és "biztonságos hazatérésük biztosítása" érdekében.

A görög parti őrség kíséretében az aktivistákat négy autóbusszal szállították egy krétai városba, amelynek nevét nem hozták nyilvánosságra. Az Agence France-Presse szerint az izraeli hadsereg nem kívánt nyilatkozni a vádakról.

Az Európai Bizottság álláspontja

Az Európai Bizottság a hajózás szabadságának tiszteletben tartására szólított fel, azonban nem minősítette egyértelműen jogsértőnek az izraeli fellépést. Ez a mérsékelt álláspont tükrözi az EU dilemmáját: egyrészt a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága mellett áll, másrészt azonban Izrael biztonsági aggályait is figyelembe veszi.

A flottilla háttere és célja

A Global Sumud Flottilla az 58 hajóból álló konvoj 70 országból verbuválódott legénységgel vasárnap indult el Olaszországból, azzal a céllal, hogy áttörjék Izrael gázai blokádját. A flottilla weboldalán található élő nyomkövető szerint 22 hajót foglaltak el, 36 hajó viszont még mindig úton van. A flottilla két héttel ezelőtt indult útnak Spanyolországból, Franciaországból és Olaszországból.

Tavaly októberben Izrael a Global Sumud Flottilla mintegy 40 hajóját tartóztatta fel, és több mint 450 aktivistát tartóztatott le, köztük a svéd klímavédőt, Greta Thunberget és Rima Hassan francia európai parlamenti képviselőt. A hasonló flottillák feltartóztatása nem példa nélküli: az izraeli hadsereg rendszeres gyakorlatként kezeli az ilyen humanitárius segélyszállítási kísérleteket.

A nemzetközi jog kérdése

A flottilla szervezői a nemzetközi vizeken történt elfoglalást jogsértésnek tekintik, és a török külügyminisztérium is "kalózkodásnak" minősítette az akciót. Az izraeli hadsereg azonban a gázai blokádot nemzetbiztonsági intézkedésnek tekinti, és azt állítja, hogy a hajókon tiltott anyagok voltak. Az Izrael és a nemzetközi közösség közötti vita a nemzetközi jog értelmezéséről szól: az izraeli fél a biztonsági szükségességet hangsúlyozza, míg a flottilla szervezői és támogatóik a nemzetközi vizeken történt beavatkozás jogellenességét vitatják.