I. A jelenet: választás napja a szerkesztőségben
Április 12-én, a választás napján az Index szerkesztőségében feszült csend volt. A kollégák a szavazatszámlálás eredményeit lesték, de a főszerkesztő, Fekete-Szalóky Zoltán telefonja szinte megállás nélkül csörgött. Délelőtt még sűrűn jöttek a hívások politikai kapcsolattartóitól, délutánra azonban a megkeresések megritkultak, majd teljesen elmaradtak. „Ebből sejtettük először, hogy kinek kedvez a magas részvétel” – mondta egy beosztott, aki jelen volt a szerkesztőségben.
A választás után két héttel, május 5-én Fekete-Szalóky bejelentette lemondását. A döntés nem volt váratlan: két nappal korábban az Index helyreigazításban volt kénytelen elismerni, hogy a tavaly ősszel közölt, állítólagos Tisza-program, amelyre a kormány 12 milliárd forintos nemzeti konzultációt épített, hamisítvány volt. A bíróság is kimondta: az iratok nem valódiak.
„Az, hogy a választás után Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő benyújtotta a lemondását, pontosan mutatja, hogy az ő munkájának minőségét nem az újság olvasottsága, hanem a választás eredménye határozta meg” – fogalmazott a 444-nek egy volt munkatárs.
II. A források: hét névtelen vallomás
Szerda délelőtt a 444.hu, a Telex és a HVG is megszólaltatott hét olyan munkatársat, akik az elmúlt években újságíróként vagy szerkesztőként dolgoztak az Indexnél. Mindannyian név nélkül vállalták a beszélgetést, de a leírásuk alapján egyértelmű: a lap szerkesztőségi függetlensége éveken át sérült.
A források szerint Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő végig intenzív politikai befolyás alatt állt. A legtöbb esetben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője volt a kapcsolattartó. „A tónizás volt az ász a pakliban, a végső érv, ami azt hivatott kifejezni, hogy nincs ellenvetés, ezt egyszerűen muszáj megcsinálni” – idézte fel az egyik megszólaló. Többen látták, hogy a főszerkesztő SMS-eket mutogatva győzködte a dolgozókat, máskor pedig a telefonhívásokból hallották, hogy Rogán utasít.
„Ha leírtad Rogán nevét, Fezónak már habzott a szája. Következőre inkább nem írtad le” – mondta egy alkalmazott. A nyomás nem csak a Miniszterelnöki Kabinetirodából érkezett: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és sajtósai is köröztek a szerkesztőség vezetése körül.
III. A módszer: jó zsaru, rossz zsaru
A megszólalók szerint Fekete-Szalóky nem nyílt parancsokkal dolgozott. „Fezó egyszerre hozta jó zsarut és a rossz zsarut. Gyakran előfordult, hogy kormánypártiakkal készült interjúkat utólag plusz mondatokkal egészített ki, vagy kihúzott belőle dolgokat. Rendre úgy tett, mint aki küzd a helyzettel, és nem jókedvében teszi ezt, de a végén valahogy mindig a politikailag elvárt narratíva érvényesült” – fogalmazott az egyik nyilatkozó.
A főszerkesztő állománygyűléseken és privát beszélgetések során „tulajdonosi szándékokra” hivatkozott, amikor egy-egy cikket megkérdőjeleztek. A források szerint ez a gyakorlat 2024-től, az európai parlamenti választások közeledtével egyre szigorúbb lett. A politika rovatban a szerkesztési gyakorlat szinte teljesen átalakult: Magyar Péter politikai színrelépését követően elvárás volt, hogy a hírügyelet csak minimális terjedelemben foglalkozzon a megszólalásaival, és árnyalja az állításait. Negatív kontextusban viszont fontos volt írni Magyarról.
IV. A Tisza-program: a bukás előzménye
A legnagyobb botrány a tavaly ősszel az Indexen megjelent, állítólagos Tisza-program volt. A cikksorozatot a kormány 12 milliárd forintos nemzeti konzultációra használta fel. Idén áprilisban azonban a bíróság kimondta: az iratok hamisítványok. Május 3-án az Index helyreigazításban ismerte el a tévedést.
Az Index kiadójának működését ismerő egyik forrás szerint ez az anyag nem is a szerkesztőségben született – azokat a főszerkesztő külső nyomásra helyezte el az újságban. A 444.hu cikke szerint a hamisítványok futtatása nem volt véletlen: az Index azért volt fontos az előző hatalomnak, mert múltjából adódóan sokáig kritikus olvasótáborral rendelkezett. Emiatt az utasítások sem mindig nyíltan és irányelvszerűen jelentek meg.
V. A következmények: ki felelős?
Fekete-Szalókyt a 444.hu többször kereste, de érdemben nem kívánt válaszolni, arra hivatkozva, hogy nem közszereplő. A lapot 2020 novemberében vette nevére Vaszily Miklós az Indamedia kiadóvállalaton keresztül. Az új főszerkesztő, Gedei Norbert személyében a lap tartalmi megújítását ígérte.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: hogyan lehet helyreállítani az Index egykori tekintélyét, ha a szerkesztőségi függetlenség ilyen mélyen sérült? A volt munkatársak szerint a válasz részben az, hogy a lapnak vissza kell találnia a valódi újságíráshoz – de ehhez az is kell, hogy a politikai nyomás megszűnjön. Ahogy az egyik megszólaló fogalmazott: „Egy kerületi sajtós is le tudta baszni az Index főszerkesztőjét.”