Nemzetiségi nyelvek az új parlamentben
Szombaton az Országgyűlés alakuló ülésén dr. Gurzó Mária (Tisza Párt, orosházi képviselő) román nyelven tette le képviselői esküjét. A lehetőséggel több nemzetiségi – de párttag – képviselő is élt: lovári, beás és horvát nyelven is elhangzottak eskük. A román mellett a többi nemzetiségi nyelv használata is azt jelezte: az új parlament nyitott a kisebbségi jogok gyakorlására.
Gurzó Mária és az orosházi baklövés
Gurzó Mária neve onnan lehet ismerős, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) országjárásán Oroszországnak nevezte Orosházát. Kéri László (politológus) korábban „a helyi románnak” titulálta a képviselőt. A román nyelvű eskü a nemzetiségi jogok gyakorlásának szimbolikus aktusa, amely az új parlament sokszínűségét is jelezte. A Tisza Párt képviselője ezzel nemcsak saját nemzetiségi identitását vállalta fel, hanem a román közösség iránti tiszteletet is kifejezte.
A nemzetiségi eskü jelentősége
A nemzetiségi nyelven tett eskü nem csupán jogi formalitás: a magyar Országgyűlésben a képviselőknek lehetőségük van arra, hogy anyanyelvükön mondják el az eskü szövegét. Ez a kisebbségi jogok gyakorlásának egyik leglátványosabb formája, amely az új parlament sokszínűségét is jelezte. A román, lovári, beás és horvát nyelvű eskük mind azt mutatják: a Tisza Párt és a többi párt képviselői is éltek ezzel a lehetőséggel.
Következtetés
Gurzó Mária román nyelvű esküje nemcsak a nemzetiségi jogok gyakorlásának szimbolikus aktusa, hanem a Tisza Párt nyitottságát is jelzi a kisebbségi közösségek felé. A korábbi baklövés – Orosháza Oroszországnak nevezése – után ez a gesztus a megbékélés és az identitásvállalás irányába mutat.