<!-- VIDEO_EMBED -->

A fordulat anatómiája: 33 település, 12 átfordulás

Április 12-én olyan helyeken is előretört a Tisza Párt, ahol korábban verhetetlennek tűnt a Fidesz. Szerte az országban rengeteg kis település van, ahol még a 2024-es EP-választáson is a kormánypárt szerzett többséget, most viszont már a Tisza. A Partizán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírbátori központú választókerületbe látogatott el, ahol különösen szoros volt a verseny. A Tisza Párt jelöltje, Barna Szabó Barna nagyjából 1100 szavazattal győzte le a kerület örökös fideszes képviselőjét, Simon Miklóst.

A 33 településből álló körzetben két kivételtől eltekintve mindenhol néhány ezren laknak, vagy annyian sem. A 33 településből mindenhol visszaesett a Fidesz támogatottsága a 2024-es EP-választáshoz képest, sőt 12 olyan település van, ahol meg is fordult az eredmény, és a Fidesz elvesztette a többségét. Az átforduló települések között van Biri is, ahol a Fidesz ugyan megtartotta a 2024-es szavazatszámát, a Tisza viszont közben háromszorosára növelte az előnyét.

„Itt ki voltak választva a vállalkozók” – a helyi hatalom működése

A helyi vállalkozók és polgármesterek egyöntetűen arról számolnak be, hogy a Fidesz uralma alatt a közbeszerzéseket egy szűk kör monopolizálta. „Itt ki voltak választva a vállalkozók, hogy ki az a vállalkozó, aki csinálhatja ezeket az utakat. Ki az, aki megcsinálja a közbeszerzést, ki az, aki a projektmenedzser? Ki az, aki leosztja az alvállalkozónak? És még az is meg volt mondva, hogy melyik alvállalkozó csinálhatja” – mondja az egyik megszólaló.

Egy másik helyi lakos szerint a kisebb településeken a képviselők „úgy viselkedtek a maguk körzetében, mint a földes urak tulajdonképpen”. A visszaélések egyik szimbólumává vált a biri Lóti Kúria, amelyet 2015-ben uniós forrásból ifjúsági szálláshelyként építettek, de a 444 korábbi cikke szerint inkább exkluzív partik és esküvők helyszíne lett. A kúria mögött a Fideszes polgármester fia állt, aki korábban önkormányzati képviselő is volt.

Gazdasági nyomás és személyes sérelmek

A gazdasági nehézségek legalább annyira hozzájárultak a fordulathoz, mint a helyi hatalmi struktúrák elleni lázadás. „Érzik azt, hogy kevesebb pénz marad a pénztárcában. Érzik azt, hogy a nyugdíjasok meg kell gondolják, hogy a hónap végén mire tesznek el félre, hogy marad a gyógyszerre pénz, vagy élelemre kell a pénz” – mondja az egyik aktivista.

Egy fiatal vállalkozó elmondta, hogy most szavazott életében először. „30 leszek októberben. Most voltam legelőször szavazni. Eddig egyáltalán nem tartottam fontosnak, hogy szavazzak, mert annyira nem érdekelt a politika. De viszont hónapról hónapra élünk. Meg saját bőrömön is tapasztaltam, hogy egyéni vállalkozó vagyok, katás. És ugye eltörölték azt is tőlünk. Hát ugye emelték az üzemanyagárakat, az élelmiszerárakat, a gyógyszerektől kezdve mindent.”

Többen beszéltek arról is, hogy a Fideszhez kötődő személyek politikai alapon döntöttek a közmunkáról, a szociális tűzifáról, sőt a gyógyszerfelírásról is. A „Szavazat ára” című filmben bemutatott esetek szerint a nyírbogáti polgármester, aki egyben Simon Miklós felesége, politikai lojalitás alapján osztotta a közjavakat.

A Tisza kampánya: aláírásgyűjtés, újság, és személyes jelenlét

A Tisza helyi kampányát a terepmunka jellemezte. „Fentről a kampányfőnök elmondta többször is, hogy mindenképpen a terep, mindenképpen az emberekkel való kapcsolattartás a legfontosabb” – mondja Kis András, a Tiszás jelölt kampányfőnöke, aki Biriben lakik. Ő maga is aktívan kampányolt: „Amikor már ráértem, vagy hétvégén, akkor felöltöztem a Tiszás pulóverembe, felöltöztem a jelvényekkel, és én úgy mentem el vásárolni, én úgy mentem el bárhova, hogy lássák az emberek, hogy ezt fel lehet vállalni.”

A Tisza kiadta a „Tiszta Hang” című újságot, amelyből kilenc szám jelent meg. Az első számok osztogatásakor még sokan elutasították, de később egyre többen kérték. Az aláírásgyűjtés február 21-én indult, és az egyik aktivista szerint az első napon már annyian jöttek hozzájuk, hogy „nem kellett elmenni sehova az aláírásokért, mert idejöttek”.

A kampány utolsó hónapját az egyik aktivista így jellemezte: „olyan volt, mintha kinyílt volna egy virág”.

A választás napja: megfigyelők és presszió

A választás napján a Tisza aktivistái megfigyelőként is jelen voltak. „Reggel 6:00-tól gyakorlatilag este 7-ig a szavazókörök megnyitásától a zárásig ott voltunk folyamatosan, és próbáltuk meggyőzni az embereket, hogy amit tesznek, azt ne tegyék” – mondja az egyik aktivista, aki korábban választási bizottsági elnök is volt.

A déli órákig a részvételi arány lényegesen alacsonyabb volt ebben a körzetben, mint a többiben. „Nem mentek az emberek szavazni” – mondja. Délután azonban erősödött a nyomás, és a szavazatszállítás új módszerét figyelték meg: nem kocsival hordták fel az embereket, hanem gyalog indították el őket a szavazóhelyiségek felé, miután a házaknál „történt, ami történt”.

„Nem azért szavaztunk a Fideszre, mert jó volt”

A fordulat egyik legfontosabb üzenetét egy helyi lakos fogalmazta meg: „Nem azért szavaztunk a Fideszre, mert ő jó volt nekünk, hanem azért, mert nem láttunk mást. És akkor maradtunk a rossznál, azért mert nem láttunk jobbat.”

A választás után az emberek fokozatosan szabadulnak fel. „Egy pár napig nagyon feszült volt a hangulat. Meg voltak az emberek ijedve, hogy most mi fog történni. Bár ugye az első számolás után még 174 szavazattal vezetett a fideszes jelölt, de tudtuk, hogy az átjelentkezők és a külföldön szavazók nagyjából 2300 ember szavazatát még nem számolták meg. Amikor kiderült, hogy visszanyerte az egész országot, akkor már volt egy ilyen óvatos meghúzódás. És ahogy telnek a napok, egyre jobban szabadulnak fel az emberek, megnyugodnak, látják, hogy nem jönnek az ukrán bombázók, nem jönnek a tankok.”

A kérdés most az, hogy az új kormány képes lesz-e olyan rendszert építeni, ahol a pályázatok és az önkormányzati finanszírozások nem a képviselő döntésén múlnak. „Ez egy éven belül ki fog derülni” – mondja az egyik polgármester.