<!-- VIDEO_EMBED -->

Kempingezés helyett hazajárás – a Z-generáció új szokásai

A beszélgetés egyik legmeglepőbb adata a kempingezés drámai visszaesése volt. Fülöp Zoltán elmondta: korábban több ezres nagyságrendben adtak el kempingjegyeket a fesztiválokon, ez a szám mára töredékére csökkent. A fiatalok már nem akarnak sátorozni – inkább összeállnak, van aki vezet, és este hazamennek, vagy más szálláslehetőséget keresnek. „Nagyon megváltoztak a körülmények, nagyon megváltoztak a szokások, és nem feltétlenül díjazzák már azt a fesztiválformátumot, amit korábban” – fogalmazott a szakember.

A változás hátterében a covid áll, amely Fülöp szerint mérföldkő volt a szórakozási kultúra átalakulásában. „Nem elsősorban azért, mert az emberek elkezdtek félni közösségbe járni, hanem annyira megváltoztatta a szórakozási szokásaikat” – tette hozzá. A Z-generáció, amely a fesztiválok fő célcsoportja, másképp fogyasztja a kultúrát: a hosszú hétvégés, sátrazós fesztiválozás helyett a rövidebb, intenzívebb élményeket részesíti előnyben.

Dráguló fellépők, szólókoncertek térnyerése

A fesztiválok másik nagy kihívása a nemzetközi fellépők gázsijának robbanása. Fülöp szerint a szólókoncertek és stadionturnék elszívják a piacot: a nagy nevek már nem feltétlenül akarnak fesztiválon fellépni, mert a saját turnéikon jóval többet keresnek. „Egy olyan ligában versenyeznek most a fesztiválok a szólókoncertekkel szemben, amiben azért mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mint azelőtt” – mondta.

A Weekend Event Kft. ezért inkább a magyar zenekarokra koncentrál, és csak időnként hív nemzetközi sztárokat – idén például a The Prodigy-t és a Kruder & Dorfmeister DJ-párost. „Egyszerűen kitermelhetetlenek az itthoni belépőjegyekkel azok a gázsik, amelyeket kérnek ezek a nemzetközi fellépők” – tette hozzá. A szakember szerint a fesztiválszervezőknek egyre korábban kell tervezniük: már 2027-2028-as turnékat is szerveznek a nagyobb zenekarok.

A fesztiválok gazdaságtana – hogyan áll össze a büdzsé?

Fülöp Zoltán a beszélgetésben vázolta egy fesztivál költségvetésének szerkezetét is. A bevételek mintegy 70 százaléka a jegyeladásokból származik, a fennmaradó részt a szponzorációk és a helyszíni értékesítés (fogyasztás, árusok) teszik ki. A kiadások oldalán a legnagyobb tételek a fellépők gázsija, a technikai infrastruktúra (színpad, hang, fény), valamint a logisztika és a személyzet.

A szakember szerint a fesztiválszervezők folyamatos sakkjátszmát vívnak az árazással: emelniük kell a jegyárakat a költségek miatt, de nem léphetik át azt a lélektani határt, amely felett a közönség már nem hajlandó fizetni. „Időnként bedobunk olyan akciókat, amelyek bizonyos feltételrendszer mellett lehetőséget adnak azoknak is, akik egyébként nem tudnák a normál belépőjegyárat megfizetni” – mondta, utalva a csoportos kedvezményekre.

Innováció a túlélésért – a Sopron Fest példája

A Sopron Fest példája mutatja, hogyan lehet új utakat találni. A fesztivál idén nyári időpontra került át, és egy úgynevezett „városi koncepció” mentén szerveződik: a zenei program mellett kiállítások, podcast-beszélgetések és művészeti programok várják a látogatókat. „Azok a rendezvények fognak hosszú távon talpon maradni, akik valamit tudnak változtatni, és valami innovációt bele tudnak vinni a korábbi fesztiválos sémákhoz képest” – hangsúlyozta Fülöp.

A városi fesztivál koncepciója nemcsak a helyieknek, hanem a távolabbról érkezőknek is vonzó lehet. „Sopron tud adni egy olyan kulisszát, amit próbálunk kihasználni” – mondta a szervező. A fesztivál idén július 2. és 4. között zajlik a Lővér Kempingben, de a kísérőprogramok már június végétől elindultak.

Nemzetközi kitekintés – a Coachella sem teltházas

A hazai nehézségek nem egyediek. Fülöp Zoltán elmondta: a Coachella fesztivál sem lett teltházas mindkét hétvégéjén, a Glastonbury pedig idén pihenőévet tart. „A nemzetközi fesztiválpiac is komoly kihívásokkal küzd – a kiadások növekedése és a szórakozási szokások változása világszerte érezteti hatását” – összegezte.

A szakember szerint a fesztiváloknak alkalmazkodniuk kell az új generációk igényeihez. Az Alfa-generáció, amely már 14-16 éves korban megjelenik a rendezvényeken, teljesen más világot hoz be – ők már a szüleikkel érkeznek, és másképp fogyasztják a kultúrát. „Nem biztos, hogy ugyanazt a nyelvet beszéljük” – tette hozzá Fülöp, utalva a generációs szakadékra.