„Konkrétan szinte sírtam”

A végzős joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években az ELTE jogi képzésének polgári jogi záróvizsgáján – derült ki egy hallgatói felmérésből, amelyet az Eduline ismertetett. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukást és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást tapasztalt, több mint harmaduk szerint probléma volt a méltányosság hiánya és az átláthatatlan követelmények rendszere is.

A portálhoz eljutott több személyes történet is. Volt olyan, aki elmesélte: szinte sírt a polgári jogi vizsga után, annyira megalázónak élte meg a helyzetet. Egy másik diák azt mondta, hogy három mondat után megbuktatták, és volt olyan is, akinek három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani. Egy rosszulléttel küzdő vizsgázó pedig azt a választ kapta a mosdóra vonatkozó kérésére, hogy „persze, de akkor a három tétel mellé további három tételt kell húznia”.

Az Eduline szerint két problémás vizsgáztató tanár van, velük kapcsolatban több negatív véleményt lehet olvasni az egyetemi oktatók értékelésére létrejött markmyprofessor.hu oldalon.

A dékán szerint nem rendkívüli

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, Somssich Réka szerint „a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli, és a sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”. A kar közölte: nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre és panaszokra, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak a hallgatói jólléti tanácsadó útján.

A tét azonban nagy, mert a júliusi utóvizsga sokaknál a már megszerzett állásajánlatot is veszélyezteti. A hallgatók közül sokaknak kellemetlenséget okoz, hogy eddigi jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket valahová dolgozni, de nem biztosak benne, hogy átengedik őket a kemény vizsgán az előző évek tapasztalataiból kiindulva.

HÖK-megfigyelők a vizsgákon

A Hallgatói Önkormányzathoz is eljutottak a diákok jelzései. Nagy Anna Dorottya, az ELTE EHÖK elnöke közölte, hogy létrehoztak egy kérdőívet, amit kitölthetnek a panasszal élő végzős hallgatók. Az egyetem vezetése a HÖK-kel egyeztetve arra jutott, hogy a HÖK képviselői megfigyelőként részt vehetnek a további záróvizsgákon.

A szerveződő diákok azonban tartanak tőle, hogy ez csak látszatintézkedés lesz, mivel a panaszok évek óta ismertek, érdemi változás mégsem történt. A hallgatók levelet írtak Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

Intézményi válasz és a hallgatói bizalom kérdése

Az eset rávilágít arra, hogy a felsőoktatási intézményekben a vizsgáztatás minősége és a hallgatói jogok érvényesülése továbbra is kényes kérdés. Az ELTE jogi karának lépése – a HÖK-megfigyelők beengedése – egyfajta nyitásnak tekinthető, de a diákok szkepticizmusa azt jelzi, hogy a bizalom helyreállításához többre lesz szükség. A kérdés most az, hogy a megfigyelők jelenléte valódi változást hoz-e, vagy csak a probléma elkendőzését szolgálja. Az oktatási miniszter és az államtitkár válasza is sokat nyomhat a latban.