A minta: karriermentés vagy politikai átrendeződés?
A Tisza Párt választási győzelme után a korábbi ellenzéki prominensek egyaránt igyekeznek a Tisza Párt szekerére felkapaszkodni. Fekete-Győr András, a Demokratikus Koalíció volt társelnöke, Tordai Bence, az LMP politikusa, és Gelencsér Ferenc, a Momentum szóvivője — mindannyian sorra jelentkeznek, hogy a rendszerváltás narratívájában saját szerepüket hangsúlyozzák.
A jelenség nem új a magyar politikában. A 2022-es választások után marginalizálódott ellenzéki figurák most, a Tisza Párt győzelme után, újra előtérbe kerülnek — de nem azért, mert a Tisza Párt meghívta őket, hanem mert ők maguk próbálnak a hatalom közelébe kerülni. Ez a pozícióváltás több szinten értelmezhető: egyrészt a politikai pragmatizmus jele (aki a hatalomhoz közel akar lenni, az az új hatalom felé fordul), másrészt a régi ellenzék politikai kudarcának szimptómája.
Fekete-Győr András: a DK volt társelnöke
Fekete-Győr András, a Demokratikus Koalíció volt társelnöke, az egyik első, aki próbált magának vindikálni a Tisza Párt sikerét. A DK, amely Gyurcsány Ferenc vezetésével a 2022-es választásokon súlyos vereséget szenvedett, a Tisza Párt megjelenésével végleg marginalizálódott. Fekete-Győr azonban úgy próbál tenni, mintha a DK bármi köze lett volna a Fidesz vereségéhez.
A probléma: a DK a 2022-es választásokon mindössze 4,6%-ot szerzett, és a 2026-os választásokon sem játszott szerepet a Tisza Párt sikerében. Fekete-Győr András azonban sorra jelenik meg a médiában, hogy a rendszerváltás narratívájában saját szerepét hangsúlyozza — olyan módon, amely több megfigyelő szerint a politikai méltóság hiányáról tanúskodik.
Tordai Bence: az LMP politikusa
Tordai Bence, az LMP politikusa, szintén sorra gúnyolódik a Fidesz vereségén, és úgy tesz, mintha neki ehhez az égadta világon, bármi köze lett volna. Az LMP a 2022-es választásokon 5,7%-ot szerzett, és a 2026-os választásokon szintén nem játszott szerepet a Tisza Párt sikerében. Tordai azonban úgy kommunikál, mintha az LMP bármi köze lett volna a rendszerváltáshoz.
A jelenség különösen feltűnő, mert Tordai Bence az LMP társelnökeként a 2022-es választások után is a párt vezetésében maradt, és a 2026-os választásokon is az LMP jelöltjeként indult — de az LMP végül nem szerzett mandátumot. Tordai azonban úgy kommunikál, mintha a Fidesz vereségét az LMP érdemének lehetne tekinteni.
Gelencsér Ferenc: a Momentum szóvivője
Gelencsér Ferenc, a Momentum szóvivője, a közelmúltban az elszámoltatásról és a következmények bevezetéséről beszélt, mintha a Momentum bármi köze lett volna a Fidesz vereségéhez. Idézete világos: "Közös felelősségünk társadalomként, hogy végre egy olyan országot teremtsünk, ahol a dolgoknak következménye van. A politikai elitünk újra és újra cserben hagyott minket, éppen ezért itt az ideje, egy olyan törvényes elszámoltatásnak, ami intő például szolgálhat a jövő politikusai számára is. Jelesül, hogy nem lehet büntetlenül kizsákmányolni egy teljes nemzetet."
A probléma: a Momentum a választás elől megfutamodott, és a Tisza Párt sikerében nem játszott szerepet. A párt 2022-ben 7,2%-ot szerzett, de 2026-ban nem indított önálló listát, és a Tisza Párt mellett végül nem szerzett mandátumot. Gelencsér Ferenc azonban úgy beszél az elszámoltatásról, mintha a Momentum programja lenne — holott a Tisza Párt már kormányzati pozícióban van, és az elszámoltatás kérdésében már döntéseket hoz.
A politikai átrendeződés szimptómája
A jelenség a magyar politika szerkezeti átrendeződésének szimptómája. A Fidesz vereségével a korábbi ellenzéki szereplők pozíciói is megváltoztak: a Tisza Párt győzelme azt jelenti, hogy a régi ellenzék — a DK, az LMP, a Momentum — marginalizálódott. Az új hatalom a Tisza Párt körül szerveződik, és a régi ellenzékiek próbálnak ebben az új szerkezetben helyet találni.
Ez a pozícióváltás azonban nem új a magyar politikában. A 2010-es választások után, amikor a Fidesz nyert, a korábbi szocialista és liberális ellenzék szintén próbált az új hatalom közelébe kerülni. Az MSZP és az SZDSZ tagjainak egy része később a Fidesz-közeli intézményekben helyezkedett el, vagy a Fidesz-közeli médiában dolgozik. A 2026-os választások után a régi ellenzék tagjainak egy része valószínűleg a Tisza Párt-közeli intézményekben fog helyezkedni.
Karriermentés vagy politikai megújulás?
A kérdés: valódi politikai megújulásról van szó, vagy csupán karriermentésről? A válasz valószínűleg mindkettő: a politikai átrendeződés során a régi szereplők próbálnak az új hatalom közelébe kerülni, hogy politikai relevanciájukat megőrizzék.
A magyar politika történetében azonban gyakran látni, hogy az ilyen pozícióváltások nem vezetnek valódi politikai megújuláshoz. A régi ellenzék tagjainak egy része a Fidesz-közeli intézményekben helyezkedett el, de nem hoztak valódi politikai változást. Hasonlóképpen, a régi ellenzék tagjainak egy része a Tisza Párt-közeli intézményekben fog helyezkedni, de nem valószínű, hogy valódi politikai megújulást hoznak.
Az igazi kérdés: képes-e a Tisza Párt olyan politikai megújulást hozni, amely nem csupán a régi ellenzék tagjainak karriermentéséről szól, hanem valódi intézményi és politikai változásokat hoz? Ez a kérdés a következő hónapok és évek során fog megválaszolódni.