A hiányzó 286 milliárd forint nyomában
Május közepén a Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) vezette kormány szóvivői jelentették be, hogy az átadás-átvételkor megkapott dokumentumok szerint az egykori Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) három, összesen 286 milliárd forintnyi kiadására nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. A tiszások szerint ez azt jelenti, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” hamisította meg az idei költségvetést.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most részletes tájékoztatást adott az ügyről, amelyben megerősítette a Telex korábbi értesülését. A hiányzó összeg három tételből áll:
- Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja: 175,6 milliárd forint
- Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi megvalósítása: 87,7 milliárd forint
- Iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakítása: a pontos összeg nem ismert, de a három tétel együttesen 286 milliárd forintot tesz ki
A titkos kormányhatározat
Az ÁSZ tájékoztatása szerint a költségvetés véleményezésekor a háromból két ügyben – a gyorsforgalmi úthálózat és a Budapest–Belgrád-vasút – külön tájékoztatást kértek az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM).
A gyorsforgalmi úthálózat esetében az ÉKM azt a választ adta, hogy „a központi előirányzat 2026. évi kiadási összegének tervezése a vonatkozó nem nyilvános kormányhatározat alapján az NGM iránymutatása szerint történik a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével”.
Az ÁSZ ezt követően az NGM-hez fordult, ahonnan az a válasz érkezett, hogy folyamatban van egy szerződésmódosítás az autópálya-koncesszióról, de „a tartalmi kérdések nyilvánosságra kerülése ugyanis a magyar állam tárgyalási pozícióját befolyásolhatja, ronthatja”. Az NGM továbbá azzal számolt, hogy több 2026-os számlát már 2025-ben kifizetnek, és októberben kifut az M6-osra kötött szerződés.
Az ÁSZ ennek ellenére úgy számolt, hogy a 210 milliárd forintos előirányzat helyett 240 milliárd forint lenne a reális kiadás. A számvevőszék megállapította: „így az előirányzat számításokkal nem megalapozott”.
A kínai hitel, ami nem jött össze
A Budapest–Belgrád-vasútvonal esetében az NGM azt a választ adta az ÁSZ-nak, hogy „a kínai CEXIM bankkal előrehaladott tárgyalások folynak a projekt finanszírozására irányuló hitelfelvétel tekintetében, a tárgyalások kimenetele pedig érdemi befolyással van a finanszírozás módjára, metódusára, a fizetések ütemére”.
Mivel a hitelszerződés nem nyilvános, azt nem lehet tudni, hogy az azóta eltelt egy évben megállapodtak-e valamiben. Az alapján azonban, hogy a mostani dokumentumok szerint még mindig hiányzik 87,7 milliárd forint, feltételezhető, hogy nem sikerült megegyezni a kínaiakkal.
A büntetőjogi felelősség kérdése
Az ÁSZ hangsúlyozta: a minisztériumok vezetői „büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozott, hogy a megküldött adatok, dokumentumok teljeskörűek, hitelesek, hiánytalanok és hatályosak”.
A számvevőszék ugyanakkor egyértelművé tette: „Tekintettel alkotmányos szerepére, az ÁSZ-nak nincs jogköre megítélni a közreműködésre felkért és ellenőrzött szervezetek vezetőinek tudattartalmát.”
Ez azt jelenti, hogy az ÁSZ nem tudja megmondani, szándékos megtévesztés történt-e, de a tények önmagukért beszélnek: a minisztériumok olyan adatokat adtak meg, amelyekről később kiderült, hogy nem fedik a valóságot.
Következmények
Az ügy rávilágít arra, hogy az előző kormány milyen módszerekkel próbálta elrejteni a költségvetési hiányt. A titkos kormányhatározatra és a kínai hitelre való hivatkozás lehetővé tette, hogy a kiadásokat ne kelljen a nyilvános költségvetésben szerepeltetni.
A Tisza-kormány számára ez komoly kihívást jelent: a 286 milliárd forintnyi hiányzó forrást valahonnan elő kell teremteni, miközben a költségvetési hiánycél tartása is nehéz feladat. A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány milyen forrásokból pótolja a hiányzó összeget, és hogy ez milyen hatással lesz a gazdasági kilátásokra.