A kiárusítás mértéke

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a 2026-os országgyűlési választásokat megelőző másfél évben drasztikusan felpörgette az állami ingatlanok eladását. A G7 összesítése szerint 2024 októbere óta 19 olyan árverés zárult eredményesen, ahol az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot. Ez kiugróan magas szám a korábbi évekhez képest: 2016 és 2024 között az MNV éves beszámolói alapján a legtöbb évben mindössze két ilyen tranzakció történt.

Az MNV éves beszámolójában mindig szerepelteti, hogy mekkora bevétele származott ingatlaneladásokból. Egészen 2023-ig ez évi 11 és 26 milliárd forint között alakult, az átlag pedig 16,6 milliárd forintra rúgott. Tavaly azonban ezt is sikerült alsó hangon megduplázni: a bevétel 57,3 milliárd forintra ugrott, melyből 50,9 milliárd a Mini-Dubaj projekthez kapcsolódott. Az idén pedig a lezárt aukciók alapján csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintos ingatlanvagyonon adhatott túl az MNV.

Kik vásároltak?

Az eladott ingatlanok között öt olyan volt, amely egyértelműen a bukott Orbán-kormányhoz kötődő üzleti köröknél landolt, összértékük meghaladja a 13 milliárd forintot. A tranzakciók közül három esetben egyáltalán nem volt tényleges licit, a győztes a kikiáltási áron vitte el az adott ingatlant.

Tiborcz István (volt miniszterelnök-vej) érdekeltségébe tartozó Zoltán16 Property Kft. licit nélkül, 6,5 milliárd forintért vásárolta meg a NAV Zoltán utcai székházát. A társaság ügyvezetője Figura Ferenc, aki Tiborcz István embere. A NAV-nak legkésőbb 2027. június 30-ig kell kiköltöznie az épületből.

Garancsi István (Orbán Viktor kötélbarátja) Market Asset Management Zrt.-je szintén árverés nélkül szerezte meg az egykori Szőlő utcai javítóintézetet. A cég a Telex kérdésére azt közölte, hogy a javítóintézetet teljesen elbontják, és a helyén „a környék presztízsét növelő lakóteret hoznak létre”.

Jellinek Dániel (az Indotek-csoport tulajdonosa) alapkezelésében lévő North Storm B Ingatlanfejlesztő Részalap vásárolta meg az egykori Hunor Hotelt. Jellinek Dániel érdekeltségeitől tízmilliárdok folytak Orbán Viktor családja felé. Az épületet megvásárló részalapban 2024 végén 4,6 milliárd forintnyi vagyon volt.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Budapest belvárosában található épületét a Dargslan Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg közel 1,8 milliárd forintért.

Az MNV indoklása és ellentmondások

Az MNV az eladásokat azzal indokolta, hogy „elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene”. A G7 szerint ennek ellentmond, hogy az eladott épületeket sok esetben még használta egy állami szervezet, így azt a használóval együtt értékesítették. Ilyenkor kikötötték, hogy a vevő csak a kiköltözés után veheti birtokba az ingatlant, akinek ez esetenként másfél éves csúszást is jelenthetett.

A választások óta látszik némi lassulás ebben a folyamatban. Bár egy milliárdos nagyságrendű tranzakcióra április végén is sor került (a főváros XIII. kerületében adták el az egykori állatkórház területét közel 4 milliárd forintért), és jelenleg is előkészítés alatt van két olyan aukció, ahol az ingatlanok kikiáltási ára meghaladja az egymilliárd forintot, de a megelőző hónapokban ennél is sokkal nagyobb volt a pörgés.

Következmények

A G7 szerint az erőltetett menet miatt felmerül a kérdés, hogy nem egy vesztes választás előtti vagyonátmentést láttunk-e. Az új kormány számára ez a folyamat komoly kihívást jelenthet, hiszen az állami vagyon jelentős része került ki a közvetlen állami kontroll alól. A Tisza Párt által vezetett új kormányzatnak döntenie kell arról, hogy megpróbálja-e visszaszerezni ezeket az ingatlanokat, vagy elfogadja a kialakult helyzetet.