Leállt a hűtés a műtőkben

Május 11-én tervezetten indult el az abszorpciós hűtőgép, amely a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtését biztosítja. A berendezés működése azonban instabilnak bizonyult, majd leállt – közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A szükséges műszaki egyeztetések és a sikertelen elsődleges elhárítás után az eseményt haváriakezelésbe kellett sorolni, rendkívüli hibajavításként kellett folytatni.

A javításhoz szükséges anyagbeszerzések – részben Dél-Koreából –, valamint az előszerelési munkák azonnal elindultak. A szakcég tájékoztatása szerint a teljes javítás, beüzemeléssel együtt, legkorábban június 5-re készülhet el. Mivel a végleges javítás időigénye hosszabb, a KEF munkatársai ezzel párhuzamosan alternatív, átmeneti megoldást is kidolgoztak. Ennek keretében szerdától megkezdődik egy bérhűtőgép és a hozzá tartozó mobil aggregátor telepítése, amelynek beüzemelése várhatóan már a hétvégére befejeződhet. „A bérgéppel a központi műtők és a citolabor hűtése átmeneti jelleggel biztosítható: négy légkezelő rákötése valósulhat meg” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy a kórház egyéb területein a hűtőkapacitás biztosított.

„Ez nem egy elszigetelt veszprémi ügy”

Hegedűs Zsolt hangsúlyozta: „De ugyanilyen fontos kimondani: ez nem egy elszigetelt veszprémi ügy. (…) A TISZA-kormány május 13-án lépett hivatalba. Másnap, május 14-én már megjelent az 1145/2026. (V. 14.) Korm. határozat, amely elrendelte a kórházi hűtési program teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát, valamint a jelenlegi helyzet átfogó felmérését.” A miniszter szerint a hiba „annak a hosszú évek óta halogatott kórházi infrastruktúra-válságnak az egyik tünete, amellyel a TISZA-kormány hivatalba lépése után azonnal elkezdett foglalkozni”.

A május 22-i felmérés szerint a KEF üzemeltetési körébe tartozó kórházakban 1239 nagy teljesítményű klímaberendezés és hűtőkör, valamint hozzávetőleg 11 500 split és multisplit klíma működik. Ezek biztosítják többek között 734 műtő és 101 steril tér hűtését. A gépek átlagéletkora 15 évnél magasabb, bizonyos esetekben 40 évnél is több.

Kritikus állapotok: 48 százalékos lefedettség

„A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a betegellátás szempontjából kritikus területeken mindössze 48 százalék rendelkezik megfelelő hűtéssel. 303 helyiségben, vagyis 36 százalékban elégtelen kapacitású a klíma, azaz 30–35 °C felett a hűtésük elégtelenné válik, további 110 helyiségben pedig a hűtés javítás alatt áll” – tette hozzá a miniszter.

A felmérés azt mutatta, hogy azonnali hibajavításokhoz 256 millió forintra lenne szükség, a legfontosabb beavatkozások „és a hűtésrekonstrukciós program becsült forrásigénye összesen több mint 3,5 milliárd forint.” Hegedűs rövid, közép és hosszú távú megoldásokról írt, utóbbinak szerinte része, hogy bővíteni kell sok kórházban a villamosenergia-hálózatot, mert az már elérte a kapacitása határát.

A kormány válasza: azonnali felülvizsgálat

A Tisza-kormány hivatalba lépése után másnap, május 14-én már megjelent a kormányhatározat, amely elrendelte a kórházi hűtési program teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát, valamint a jelenlegi helyzet átfogó felmérését. A miniszter azt is közölte, hogy a kórházi klímákról készült teljes dokumentum még a héten megjelenik, „és részletesen bemutatja, milyen állapotban vannak a kórházaink hűtési rendszerei.”

Az Orbán-kormány a 2024-es klímakrízis után tavaly megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget – ez a döntés is hozzájárulhatott a jelenlegi helyzet kialakulásához. A mostani felmérés és a tervezett rekonstrukciós program azt jelzi, hogy a Tisza-kormány az egészségügyi infrastruktúra egyik legsúlyosabb problémájával szembesült az első napokban.

Következtetés

A veszprémi kórház klímahibája nem csupán egy lokális műszaki probléma, hanem egy rendszerszintű válság tünete. A felmérés adatai szerint a magyar kórházak hűtési rendszereinek jelentős része elavult, alulfinanszírozott, és a betegellátás szempontjából kritikus területeken is csak alig több mint fele felel meg az elvárásoknak. A Tisza-kormány azonnali lépései – a felülvizsgálat elrendelése, a bérhűtőgép telepítése, a teljes dokumentum nyilvánosságra hozatala – azt mutatják, hogy a probléma kezelése prioritást élvez. A kérdés az, hogy a 3,5 milliárd forintos rekonstrukciós program és a hálózatbővítés milyen ütemben valósul meg, és hogy a kórházak képesek lesznek-e a nyári hőségben is biztonságosan működni.