A Diákhitel Központ szerződései: az első öngól

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) három nagy elszámoltatási ígérete komoly kihívásokat és ellentmondásokat rejt magában, amelyek akár a Tisza Párt saját támogatóit is kellemetlenül érinthetik, ha a pártelnök valóban komolyan gondolja a megvalósításukat – írja a Magyar Nemzet.

Az első ígéret, a jogtalanul szerzett vagyonok visszaszerzése, máris komoly ellentmondásba ütközik. Kiderült, hogy 2018 óta a Diákhitel Központ – Magyar Péter akkori vezetése alatt – összesen nettó 1,1 milliárd forint értékben kötött szerződéseket Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó kommunikációs cégekkel (New Land Media Kft. és Lounge Design Kft.). A nyolc szerződés közül a legnagyobb egy 2021 áprilisi, 227 millió forintos megbízás volt, míg az utolsó ismert megállapodás 2023 szeptemberében született, mintegy 47 millió forint értékben. A szerződések többsége „egyéb szolgáltatás” megjelöléssel futott, konkrét feladatok részletezése nélkül.

Magyar Péter korábban maga is elismerte, hogy hivatali ideje alatt több, szerinte túlárazott Balásy-szerződés került elé. Balásy Gyula időközben bejelentette, hogy cégei egy részét és vagyona jelentős hányadát felajánlja az államnak, több számláját pedig zárolták. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési hivatal élére a Fidesz-közeli Császár Dánielt nevezte ki – ez a lépés is megosztja a Tisza szavazótáborát.

Ügynökakták: a párt belső sebezhetősége

Hasonló öngólokkal járhat az ügynökakták teljes körű nyilvánossága is. A Tisza Párt soraiban ugyanis több olyan politikus és háttérszereplő lehet, akik közvetlenül vagy családi vonalon érintettek voltak a kommunista titkosszolgálatok együttműködésében. Különösen érzékeny lehet ez azok számára, akik az egykori SZDSZ–MSZP-s körökből csatlakoztak Magyar Péter mozgalmához. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala így nemcsak a Fidesz, hanem a Tisza saját politikusai számára is kockázatot jelent.

Rablóprivatizáció: jogi és politikai korlátok

A legnagyobb nehézséget azonban a harmadik ígéret, a rendszerváltás idején történt rablóprivatizációs ügyek feltárása jelentheti. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint több súlyos korlát akadályozza ezt: a legtöbb eset büntetőjogilag már elévült, így büntetés nem szabható ki; a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma miatt utólagos felelősségre vonás nem lehetséges. „Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” – emlékeztetett Lomnici. A teljes körű feltárás nem reális, a hiányos iratok, a többszöri tulajdonosváltások, generációváltás miatt a haszonélvezők köre gyakran nehezen rekonstruálható. A feltárás könnyen ütközhet a jó hírnév és a magánélet védelmével is.

A párt gazdasági hátországának dilemmája

Kérdéses, hogy a vizsgálat mennyiben érintené a Tisza Párt körül csoportosuló nagyvállalkozókat és hátországukat. Ha egyes szereplőket kihagynak, az sérti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét. Ha viszont őket is bevonják, az könnyen bizalmi válságot idézhet elő a párt gazdasági támogatói körében. Ellenkező esetben a „gumicsont” jellegű elszámoltatásból csupán politikai kommunikációs eszköz válna, ami tovább erodálhatja a párt hitelességét.

A Tisza Párt számára az elszámoltatás ígérete egyszerre lehetőség és csapda. Ha komolyan veszik, saját szavazóik és támogatóik ellen fordulhatnak; ha nem, akkor a kampányígéretek üresnek bizonyulnak, ami a választók csalódottságát okozhatja. A következő hónapokban kiderül, hogy Magyar Péter képes-e egyensúlyozni az ígéretek és a realitások között.