A poszt, ami kiverte a biztosítékot
Szombat délután a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon megjelent egy poszt, amelyben a kormány azt állította: „Orbán a sajátjainak is hazudott! Kiderül az igazság a vitnyédi befogadóállomásról: az Orbán-kormány migránsszállást tervezett, de végig hazudtak róla.” A bejegyzés apropóját az adta, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök kormányülési jegyzőkönyveket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Orbán-kormány menekülttábor építését tervezte a vitnyédi Csermajorban, nem messze az osztrák határtól.
A poszt stílusa azonban hamarosan kritikák kereszttüzébe került. Jámbor András volt parlamenti képviselő Facebook-posztban reagált, amelyben három pontban fogalmazta meg aggályait. Szerinte a bejegyzés „nagyon hajaz a kék plakátokra, és erős PTSD-t okoz”, stílusában „nem kormányzati közlemény, hanem pártpolitikai kommunikáció”, és hozzátette: „Ne kelljen a következő 4 évben is migránsozást hallgatnunk, elég volt az elmúlt 12.”
A kormány válasza: elismerés és finomhangolás
Az RTL Híradó megkereste a Facebook-oldalt kezelő kormányzati kommunikációs csapatot, akik a kritikára válaszolva elismerték: „A kifogásolt bejegyzés stílusa nem volt a legszerencsésebb. A Tisza-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit, hanem pont, hogy azokkal szakítson. Ebben a munkában is vannak még finomhangolásra, javításra szoruló pontok, és ezt nem szégyelljük kimondani.”
A válaszban a kormány elismerte a hibát, és hangsúlyozta, hogy a kommunikációs stílus finomhangolása folyamatban van. Ez a lépés egyrészt üdvözlendő, hiszen a kormány nyíltan vállalta a hibát, másrészt azonban felveti a kérdést: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e tartósan elszakadni a korábbi évek pártpolitikai reflexeitől, vagy ez csak egy egyszeri botlás volt?
A vita háttere: Vitnyéd és a „taktikai eszköz”
A poszt apropóját az adta, hogy Magyar Péter kormányülési jegyzőkönyveket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Orbán-kormány menekülttábor építését tervezte a vitnyédi Csermajorban. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy a terv „taktikai eszköz” volt az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. Orbán Viktor pártelnök hasonlóan fogalmazott: szerinte az volt a cél, hogy „kitaktikázzák” az EU-t.
Ezt a magyarázatot azonban többen is vitatják. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András az RTL-nek azt mondta, hogy a magyarázat „jogi szempontból teljesen érthetetlen, valótlan”, mert a Magyarországra kiszabott bírság megszüntetéséhez a jogszabályokon is változtatni kellett volna. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szintén bírálta Orbán Viktor érvelését, hangsúlyozva: az Európai Unióval lehet bizonyos dolgokról bizalmasan tárgyalni, de „becsapni se őt, sem a magyar közvéleményt nem szabad”.
Kommunikációs kihívások a centrum-pozícióban
Az eset rávilágít arra a feszültségre, amely a Tisza-kormány kommunikációs stílusa és a centrum-értékek között feszül. A kormány elismerte a hibát, és finomhangolást ígért – a kérdés az, hogy ez mennyire lesz tartós, és hogy a kormányzati kommunikáció valóban el tud-e szakadni a korábbi évek pártpolitikai reflexeitől.
A Tisza-kormány számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy miként tudja a nemzetközi és hazai közvélemény felé kommunikálni a centrum-pozíciót anélkül, hogy a korábbi kormányzat retorikáját idézné. A migráció kérdése különösen érzékeny terület, hiszen a Fidesz évekig ezzel a témával kampányolt, és a Tisza-kormánynak most meg kell találnia a saját hangját anélkül, hogy a migránsozás vádjába ütközne.
Következtetés: tanulópénz vagy rendszerszintű probléma?
A kormány elismerte a hibát, és finomhangolást ígért – ez mindenképpen pozitív lépés. Azonban a kérdés továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e tartósan elszakadni a korábbi évek pártpolitikai reflexeitől, vagy ez csak egy egyszeri botlás volt? A következő hetekben érdemes lesz figyelni, hogy a kormányzati kommunikáció milyen irányt vesz, és hogy a finomhangolás valóban eredményre vezet-e.