Csütörtök reggel, Budapest II. kerülete – egy rendőrautó állt meg egy családi ház előtt. Tarsoly Csaba, a Quaestor volt vezetője beszállt, és elindult a soltvadkerti takarékszövetkezeti ügyben jogerősen kiszabott kétéves börtönbüntetésének letöltésére. A ház, ahol eddig házi őrizetben volt, mostantól üres.
A Szegedi Ítélőtábla február 5-én hozott jogerős ítéletet. Tarsolyt, aki az ügy 78. rendű vádlottja volt, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, két rendbeli folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, valamint két rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélték el. A bíróság megállapította, hogy Tarsoly bűnszervezetben elkövetőként vett részt, ezért nem bocsátható feltételes szabadságra. Emellett két évre eltiltották a közügyektől, nyolc évre pedig a foglalkozásától – azaz nem lehet gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, igazgatója vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
A soltvadkerti ügy: 2,3 milliárd forintos kár
A vádirat szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével. A megállapodás lényege: a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozzák az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét. A tranzakciókat színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezték. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy a szövetkezet pénzéből időnként kisegíti a Quaestor-csoportot.
A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek. Ebből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és hozzányúltak a házipénztárhoz. Az ügyet 2015 decemberében különítették el a Quaestor-ügytől – ez tette lehetővé, hogy itt hamarabb szülessen jogerős ítélet.
„Nem ismeri el a felelősségét”
Tarsoly ügyvédje a Portfolio.hu-nak megerősítette: védence önként vonult be, de nem ismeri el a felelősségét, és mindvégig vitatta a vádakat. A védekezés szerint „ha a teljes gazdasági, illetve üzleti kapcsolatot megnézik, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy [Tarsoly Csaba] nem működött közre hűtlen kezelésben, nem vett részt pénzmosásban, ahogyan vesztegetési pénzeket sem fogadott el”. Három rendkívüli jogorvoslati eljárást terveznek.
Az ügyvéd szerint a börtönbüntetés a folyamatban lévő Quaestor-főügyre való felkészülést ellehetetleníti: „6 ezer oldal feletti a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, ennek során 500 feletti tárgyalás anyagát, továbbá több mint 5 terabyte terjedelmű iratanyagot kell feldolgozni, ami a büntetés-végrehajtás keretei között nagyon is korlátozott.”
A Quaestor-ügy: 77 milliárd forintos kár, 13 év fegyház
A Quaestor-ügy az ország eddigi legnagyobb pénzügyi csalása. A nyomozást 2015 márciusában rendelték el, miután a brókercég összeomlott, és több mint harmincezer kisbefektető veszítette el a pénzét. A teljes kár meghaladta a 77 milliárd forintot.
2024 őszén a Fővárosi Törvényszék első fokon 13 év fegyházra ítélte Tarsoly Csabát. Az ítélet azonban nem jogerős: az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, Tarsoly és a nem felmentett vádlottak szintén fellebbeztek. A másodfokú tárgyalás még folyamatban van.
Két ügy, két sors
Tarsoly Csaba ellen az utóbbi években két jelentősebb büntetőügy volt folyamatban. A Quaestor-ügy 2016 óta húzódik, és a 2015-ös brókerbotrányok egyik kulcsszereplője volt. A soltvadkerti takarékszövetkezeti ügyet 2015 decemberében különítették el – itt született jogerős ítélet idén februárban.
A két ügy összefonódása és a börtönbüntetés megkezdése új fejezetet nyit a magyar pénzügyi csalások történetében. A kérdés most az: a börtön rácsai mögött hogyan tudja Tarsoly Csaba folytatni a védekezését a Quaestor-ügyben, ahol a tét sokkal nagyobb – és ahol az első fokon kiszabott 13 év fegyház akár véglegessé is válhat.