Új fejezet a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az Átlátszó perében
Szerda délelőtt a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében Kovács Helga, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége hirdetett ítéletet. A döntés váratlan fordulatot hozott a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az Átlátszó oknyomozó portál közötti, csaknem egy éve húzódó jogi csatában. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a tavaly decemberi elsőfokú ítéletet, amely szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Törvényszéket.
Az ítélőtábla indoklása szerint az elsőfokú bíróság több súlyos eljárási hibát vétett. A tanács elnöke kiemelte: a több mint ötven oldalas indoklásban sokszor logikátlanul, időnként nyelvi egyeztetés nélkül szerepeltek a felek álláspontjai, hiányzott a felek álláspontjának összefoglalása, és az indokolási kötelezettségnek is csak formálisan felelt meg a bíróság. Emiatt a másodfokú bíróság érdemben nem tudta felülbírálni az ügyet.
Az elsőfokú ítélet és a hivatal védekezése
Az elsőfokú ítélet tavaly decemberben született a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valótlanul állította az Átlátszóról, hogy az „külföldről finanszírozott, és hírszerzési, dezinformációs tevékenységet folytat”. A bíróság 3,8 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a hivatalt, és elrendelte, hogy a hivatal kérjen bocsánatot a portáltól.
A hivatal azonnal fellebbezett. Védekezésük középpontjában az az érv állt, hogy a bíróság nem vizsgálhatná állításaik valóságtartalmát, mivel azokat szakmai véleménynek tartják, amelyeket „empirikus módon nem lehet bizonyítani”. Ez az érvelés a hivatal által korábban publikált jelentésekre épült, amelyekben az Átlátszót külföldi finanszírozású, hírszerzési tevékenységet folytató szervezetként jellemezték.
A Tisza-kormány lépései: a hivatal megszüntetése
A per újraindulása közben a Tisza-kormány már megkezdte a hivatal felszámolását. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, megválasztott miniszterelnök) április végén jelentette be Facebookon: haladéktalanul megszüntetik a Fidesz-kormány által létrehozott szervet. A bejelentés szerint a hivatal „a politikai ellenfelek ellehetetlenítésének eszköze volt, és nem szolgálta a nemzeti szuverenitás védelmét”.
A parlament kedden kezdte tárgyalni az ehhez szükséges alaptörvény-módosítást, amely törli a Szuverenitásvédelmi Hivatalra utaló részt az alaptörvényből. A módosítás elfogadása esetén a hivatal jogi alapja is megszűnik, így a szervezet felszámolása elkerülhetetlenné válik.
Következmények és kérdések
A másodfokú döntés nyomán a per újraindul, ami azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróságnak újra kell tárgyalnia az ügyet. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás elfogadása előtt vagy után kerül sor az új eljárásra. Ha a hivatalt időközben megszüntetik, a per jogutód nélkül megszűnhet, vagy az államot képviselő szerv léphet a helyébe.
A döntés újabb fejezetet nyit a magyar sajtószabadság és a kormányzati intézmények közötti jogi csaták sorában. Az Átlátszó szerkesztősége közleményében üdvözölte, hogy a másodfokú bíróság érdemben nem zárta le az ügyet, és reményüket fejezték ki, hogy az új eljárásban a bíróság ismét megállapítja majd a hivatal jogsértését.
A következő hetekben érdemes figyelni, hogy a Tisza-kormány milyen ütemben halad a hivatal felszámolásával, és hogy az új bírósági eljárás során sikerül-e tisztázni a hivatal állításainak valóságtartalmát. A per kimenetele ugyanis nemcsak a két fél közötti jogvitát zárhatja le, hanem precedenst is teremthet a hasonló, közéleti szereplőket érintő személyiségi jogi perekben.