Kedden délután a bukaresti parlamentben eldőlt: az Ilie Bolojan vezette Európa-barát koalíciós kormány megbukott. A kétkamarás törvényhozás együttes ülésén 281 képviselő és szenátor szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a kormánykoalícióból nemrég kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közösen nyújtott be. A kormány megbuktatásához szükséges alsó határ 233 voks volt – a végeredmény ezt bőven meghaladta.
A szavazás háttere
A PSD kilépése a koalícióból hetekkel ezelőtt kezdődött, amikor Sorin Grindeanu, a párt vezetője nyíltan bírálta Bolojan megszorító gazdaságpolitikáját. A szociáldemokraták szerint a kormány intézkedései túl kemények, és a lakosságot sújtják. Az AUR, amely a legutóbbi választásokon megerősödött, hagyományosan EU- és NATO-szkeptikus álláspontot képvisel. A két párt összefogása meglepetést keltett, de a parlamenti matematika egyértelművé tette: együtt többségben vannak.
Mi következik?
A kormány bukása után az államfő, Nicusor Dan kezébe került a döntés. Dan korábban egyértelművé tette: nem fog olyan miniszterelnököt kinevezni, aki az AUR részvételével vagy parlamenti támogatásával akar kormányt alakítani. „Azon leszek, hogy Romániát továbbra is nyugati elkötelezettségű kormány vezesse” – mondta. A következő napokban a parlamenti pártokkal egyeztet, hogy ki lehet a következő kormányfő. A kérdés az, hogy a PSD és az AUR szövetsége mennyire lesz tartós, és hogy Dan talál-e olyan konstrukciót, amely elkerüli a szélsőjobb befolyását.
Nemzetközi kontextus
A román kormányválság nem elszigetelt jelenség. A régióban több országban is hasonló folyamatok zajlanak: Bulgáriában Rumen Radev pártja nyert a korrupció elleni ígérettel, Magyarországon a Tisza Párt győzelme hozott politikai fordulatot. Románia esetében a PSD és az AUR összefogása azonban különösen aggasztó lehet az EU és a NATO szempontjából, hiszen az AUR nyíltan oroszbarát és EU-ellenes retorikát használ. Ha a szélsőjobb bekerül a kormányba, az Románia nyugati orientációját is veszélyeztetheti.
Gazdasági következmények
A politikai bizonytalanság a román gazdaságra is hatással lehet. A Bolojan-kormány megszorító intézkedései – amelyek a költségvetési hiány csökkentését célozták – népszerűtlenek voltak, de a piacok stabilitását szolgálták. Ha az új kormány lazít a fiskális politikán, az növelheti az államadósságot és gyengítheti a lejt. A befektetők figyelme most a következő hetek fejleményeire irányul.
Összegzés
A román kormányválság új fejezetet nyitott az ország politikai életében. A PSD és az AUR összefogása megmutatta, hogy a hagyományos baloldal és a szélsőjobb képes együttműködni a közös ellenség ellen. A kérdés most az, hogy Nicusor Dan elnök képes-e olyan kormányt alakítani, amely elkerüli a szélsőjobb befolyását, és fenntartja Románia nyugati elkötelezettségét. A következő napok egyeztetései döntőek lesznek.