A bulvárlap, ami túlélte a logikát
A magyar médiapiac egyik legkülönösebb jelensége, a Rogán-Szendrei Cecília (Rogán Antal volt felesége) és Sarka Kata (Bessenyei István, a NER-közeli Valton biztonsági cég vezetőjének felesége) tulajdonában lévő twn.hu bulvárlap a 2026-os parlamenti választás után gyakorlatilag összeomlott. A Telex és a 24.hu beszámolója szerint a lap napi olvasottsága a korábbi 60 ezerről április közepére 4 ezerre, majd május elejére 2-300-ra csökkent. A Gemius iparági standardként elfogadott statisztikája szerint a Facebook-oldal frissítése is leállt, és az oldalon már nem látszanak állami hirdetések.
A cég 2019 és 2024 között 7,67 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 70-80 százalékos haszonkulccsal dolgozva. Ebből Rogán-Szendrei Cecília 4,32 milliárd, Sarka Kata 1,08 milliárd forint osztalékot vett ki. A lap továbbra is frissül, de a tartalom – például „6 dolog, ami mágnesként vonzza a balszerencsét” vagy „Tudományosan bizonyított: ez a fűszer hatékonyabb a fájdalomcsillapítóknál” – alig pár száz olvasóhoz jut el.
Az állami hirdetések vége
A twn.hu esete jól mutatja, hogy a NER médiabirodalmának egyes darabjai mennyire függtek a politikai rendszertől. A lap évekig bődületes nyereséget termelt annak ellenére, hogy az olvasottsága és a tartalma ezt nem indokolta. A Telex 2023-as cikke szerint a tulajdonosok valószínűleg nagyon sokszorosan túlárazott állami hirdetésekkel kerestek iszonyú sok pénzt az oldalon. A választás után azonban ezek a hirdetések eltűntek, és az olvasók is elpárologtak.
A jövő kérdései
A lap továbbra is frissül, de a kérdés az, hogy meddig éri meg fenntartani egy olyan oldalt, amelynek napi olvasottsága alig haladja meg a 300 főt. A tulajdonosok eddig 5,4 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből, így valószínűleg nem a pénz hiánya miatt tartják életben. Inkább arról lehet szó, hogy a NER médiabirodalmának ezt a darabját még nem sikerült teljesen leépíteni, vagy a tulajdonosok bíznak abban, hogy a politikai helyzet változásával újra beindulhat a biznisz.
A twn.hu esete jól mutatja, hogy a magyar médiapiac mennyire torzult az elmúlt években. A lap nem a közönségének, hanem az állami hirdetéseknek termelt, és amint ezek eltűntek, az olvasók is elpárologtak. A kérdés az, hogy a többi hasonló konstrukció is hasonló sorsra jut-e.