Egyre forróbb a talaj Ursula von der Leyen (Európai Bizottság elnöke) lába alatt. Komoly feszültségek alakultak ki az Európai Unió vezetésében, ahol nyílt rivalizálás bontakozott ki Von der Leyen és Kaja Kallas (az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) között. A konfliktus az iráni eseményekre adott uniós reakció során vált látványossá: míg Von der Leyen és António Costa (az Európai Tanács elnöke) közös nyilatkozatot adott ki, addig Kallas külön megszólalt.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az Európai Parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke is arról beszélt: a rivalizálás a két vezető között egyértelmű. Diplomáciai források szerint a feszültség nem új keletű, és mélyebb intézményi ellentéteket tükröz az Európai Bizottság és az uniós külügyi szolgálat között. Több európai parlamenti képviselő is bírálta azt a gyakorlatot, amely szerint a bizottság egyre nagyobb szerepet igyekszik vállalni a külpolitikában, olyan területeken is, amelyek hagyományosan nem tartoztak a hatáskörébe.
A háttérben egyre többen beszélnek arról, ki válthatja a jelenlegi bizottsági elnököt. Felmerült Alexander Stubb (Finnország elnöke) neve is, aki aktív szerepet vállalt az Ukrajna támogatásáról szóló nemzetközi egyeztetésekben, és széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Siklósi Péter (a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója) szerint Von der Leyen bizottsági ideje alatt igazi sikertörténetek nincsenek. Az orosz–ukrán háború Brüsszel támogatásával folyik tovább, a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei, az energiaválság Európa gazdaságait sújtják. Az Európai Unió nem igazán tud befolyást gyakorolni ezekben a kérdésekben, eközben az európai gazdaság stagnál, az amerikaiakkal való kapcsolat pedig meglehetősen rossz. Gyakorlatilag semmilyen fronton nem tud sikert felmutatni Ursula von der Leyen – tette hozzá.
Siklósi Péter szerint ezért nem meglepő, hogy időről időre előkerül a leváltás kérdése, ugyanakkor úgy véli, a probléma mélyebb: megpróbálják ezt rátolni egy személyre, de valójában ez az egész politikai establishment-nek a sikertelensége. Az európai parlamenti választások azonban még messze vannak, a tagállami választásokat pedig nem igazán befolyásolná, hogy az Európai Bizottság élén esetleg egy új ember állna. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet a liberális-centrista erők útkeresését tükrözi: itt azonban az adott politikákat kellene megváltoztatni, például a migrációval vagy az Oroszországgal való viszonyt.
A brüsszeli hatalmi harcok és a háborús kockázatok növekedése a Közel-Keleten tovább gyengíthetik az EU pozícióját. A kérdés most az, hogy Von der Leyen képes-e megőrizni pozícióját, vagy a növekvő nyomás hatására hamarabb távozik, mint ahogy azt sokan gondolnák.