A konfliktus gyökere: blackface a Thália színpadán
Egy londoni szerzői jogi ügynökség döntése nyomán került le a Thália Színház műsoráról a Radnai Márk (Tisza Párt alelnöke) által rendezett A nagy kézrablás című darab – a vita középpontjában a fekete arcfestés (blackface) áll. Az ügynökség nemcsak ezt az előadást tiltotta meg, hanem más darabok – A koponya és az Alul semmi – szerződését is felmondta vagy nem hosszabbította meg.
Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója hétfői közleményében számolt be arról, hogy az ügynökség azért tiltotta meg a további előadásokat, mert a darabban Bán Bálint színész feketére maszkírozva játszotta az afroamerikai Toby karakterét. A probléma a források szerint azért is érzékeny, mert a blackface-t a nemzetközi színtéren a rasszista ábrázolás egyik formájaként tartják számon, és számos országban – köztük az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – széles körben elutasított gyakorlat.
Radnai Márk: „Nem állt szándékomban senkit megbántani”
A Martin McDonagh Oscar-díjas író-rendező által jegyzett darab 2016-ban debütált a Tháliában, és azóta is sikerrel futott. Radnai Márk a Telexnek azt mondta: „Az első bemutatónál ez fel sem merült mint probléma.” Hozzátette: „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben.”
A rendező szerint a darab egy erős szatíra, amelyben fontos szerepe van annak, hogy a karakter fekete bőrű. Mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészeket találni, Radnai szerint így tudták csak megoldani a rendezést. „Meg kell hagyni a művészetnek azt a szabadságát, hogy egy más bőrszínű ember játsszon egy adott karaktert. Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – fogalmazott Radnai.
Kálomista Gábor: „Nem térdelek le előttük”
Kálomista Gábor a közleményben jelezte: nem fogadja el a döntést, és jogi útra tereli az ügyet. „Arra a döntésre jutottam, hogy most nem adom fel, nem fogadom el, amit ránk akarnak kényszeríteni, és nem térdelek le előttük. Jogi úton megvívom ezt a harcot a színházat szerető és támogató szervezetek segítségével, a magyar színházi kultúra érdekében” – írta, majd a kultúráért felelős miniszter támogatását kérte.
A színház igazgatója szerint a döntések nem szakmai, hanem ideológiai alapúak. Az ügynökség nemcsak A nagy kézrablást tiltotta meg: A koponya című előadást április 30-án kellett levenniük a műsorról, az Alul semmi szerződését pedig nem hosszabbították meg. Kálomista szerint ez a magyar színházi kultúra egészére nézve is aggasztó precedenst teremthet.
A Tisza Párt alelnöke a középpontban
Radnai Márk neve azért is került a figyelem középpontjába, mert a Tisza Párt alelnökeként ismert közéleti szereplő. A darab betiltása így nemcsak színházi, hanem politikai színezetet is kapott. A Mandiner beszámolója szerint a rendező hangsúlyozta: ha úgy ítélik meg, hogy a blackface miatt lekerül a darab, akkor ő ezt elfogadja.
A PontA korábbi cikkében már foglalkozott a Thália Színház helyzetével, valamint a NER utáni kulturális váltás kérdéseivel. A mostani eset ismét rávilágít arra a feszültségre, amely a nemzetközi kulturális normák és a magyar színházi gyakorlat között feszül.
Következmények és tanulságok
Az eset rávilágít arra, hogy a nemzetközi szerzői jogi ügynökségek egyre szigorúbban ellenőrzik a darabok előadásának körülményeit, és a blackface használata – még ha szatirikus kontextusban is – komoly jogi és reputációs kockázatot jelenthet. A Thália Színház számára a következő hetekben az lesz a tét, hogy Kálomista Gábor jogi lépései milyen eredményre vezetnek, és hogy a magyar kulturális szcéna hogyan reagál a nemzetközi nyomásra.
A kérdés továbbra is nyitott: meddig terjed a művészi szabadság, és hol húzódnak a határai egy olyan globális kulturális térben, ahol a reprezentáció kérdései egyre nagyobb hangsúlyt kapnak?