DK: 2,7 milliárdos bevétel, közel 300 milliós nyereség

A Demokratikus Koalíció (DK) 2,72 milliárd forint bevételt könyvelt el, kiadása 2,43 milliárd forint volt, így közel 300 milliós nyereséget ért el. A párt bevételeinek döntő részét, 2,25 milliárd forintot a frakciótámogatás tette ki, a központi költségvetésből 268,6 millió forint érkezett. Tagdíjakból 26,99 millió, adományokból 157,16 millió forint folyt be.

Érdekesség, hogy az 500 ezer forint feletti adományozók listáján nem szerepel Dobrev Klára (DK elnöke) – a legnagyobb adakozó Molnár Csaba volt 3 millió forinttal, Kálmán Olga pedig 2,5 millióval támogatta a pártot. A DK politikai tevékenységre 1,33 milliárd forintot költött, működési kiadásokra 880,7 milliót.

Momentum: 400 milliós többlet, alacsony adományok

A Momentum Mozgalom 1,5 milliárd forint bevétel mellett 1,1 milliárdot költött, a 400 milliós többlet a legnagyobb arányú nyereség a vizsgált pártok között. A párt 185,1 millió forint központi költségvetési támogatást és 1,24 milliárd forint frakciótámogatást kapott. Tagdíjakból 45,27 millió, adományokból mindössze 14,25 millió forintot gyűjtött – ez a legalacsonyabb adományösszeg a nagyobb pártok között.

A kiadások között a működési költségek domináltak 736,2 millió forinttal, politikai tevékenységre 328 milliót fordítottak. A pártnak Dr. Takács Bálint több mint egymilliót, Pleva Dániel kereken egymilliót adományozott.

KDNP: 600 milliós plusz, minimális politikai kiadás

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1,17 milliárd forint bevétellel és 554 milliós kiadással zárt, a több mint 600 milliós pluszt főként a működési költségek alacsony szintje magyarázza. A párt központi költségvetési támogatása 160,5 millió forint, frakciótámogatása 950 millió forint volt. Tagdíjakból 5,5 millió, adományokból 19,12 millió forint érkezett.

A kiadások között a működési költségek tették ki a legnagyobb tételt 477,9 millió forinttal, politikai tevékenységre mindössze 40 millió forintot költöttek. Semjén Zsolt (KDNP elnöke) 976 ezer forintot fizetett be a pártkasszába. A legnagyobb adakozó Móring József Attila volt, aki 1,3 milliót fizetett be – Móring tavaly még parlamenti képviselő volt, az új ciklusban kiesett.

Mi Hazánk: szerény pluszban

A Mi Hazánk Mozgalom 696,2 millió forint bevétel mellett 648,3 milliót költött, a 48 milliós nyereség szerény. A párt 183,1 millió forint központi költségvetési támogatást és 475 millió forint frakciótámogatást kapott. Tagdíjakból 6,1 millió, adományokból 31,9 millió forint folyt be.

A legnagyobb adakozó egy magánszemély volt 2 millió forinttal. Toroczkai László (Mi Hazánk elnöke) és Dúró Dóra (elnökhelyettes) 1,4 milliót, Borvendég Zsuzsanna (EP-képviselő) 1,2 milliót fizetett be. A párt politikai tevékenységre 441,3 millió forintot költött.

MKKP: veszteség és 686 milliós tartozás

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) volt az egyetlen veszteséges a vizsgált pártok között: 192,8 milliós bevétel mellett 194,5 milliós kiadást mutatott ki, ami 1,77 milliós deficittel zárta az évet. A párt központi költségvetési támogatása 54,7 millió forint volt, adományokból 97,3 millió forint érkezett.

A legnagyobb adakozó Döme Zsuzsanna (MKKP társelnöke) volt 2,92 millió forinttal, Kovács Gergely (MKKP elnöke) 1,68 milliót adományozott. A pártot ugyanakkor 686 millió forintos állami támogatás-visszafizetési kötelezettség terheli, mivel nem érte el az 1 százalékos küszöböt. A párt pénteki közleménye szerint a gyűjtésük átlépte a 150 millió forintot, és az első részletet be is fizetik – ez azonban még messze van a teljes tartozástól.

Fidesz-alapítvány: 1,7 milliárdos bevétel, 28 milliós veszteség

A Fidesz gazdálkodásáról egyelőre nincs nyilvános adat, de a pártalapítvány, a Szövetség a Polgári Magyarországért beszámolója megjelent. Az alapítvány 1,7 milliárd forint bevétel mellett – amiből 1,59 milliárd volt a költségvetési támogatás – 28 milliós veszteséget könyvelt el. A beszámoló „a teljesség igénye nélkül” sorol fel néhány támogatott szervezetet, köztük a Békemenet egyik fő szervezőjét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt, a Fidelitast, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet (Győri Enikő elnökletével) és a Szent István Intézetet, melyet Hollik István (KDNP) alapított.

Következtetések

A beszámolók jól mutatják, hogy a parlamenti pártok – különösen a DK és a Momentum – jelentős állami forrásokhoz jutnak, ami lehetővé teszi számukra a jelentős nyereséget. A parlamenten kívüli erők, mint az MKKP, sokkal szűkösebb forrásokból gazdálkodnak, és a választási kudarc után komoly visszafizetési kötelezettségekkel is szembesülnek. A Fidesz-alapítvány beszámolója pedig azt mutatja, hogy a kormánypárti háttérszervezetek továbbra is jelentős összegeket osztanak szét a politikai kapcsolati hálón keresztül.