A vita gyökerei
A nyugdíj- és adóreform vált a legfőbb vitatémává Budapest és Brüsszel között a Magyarországnak járó uniós források felszabadításáért folytatott tárgyalásokon – írta az Euronews. Az Európai Bizottság tisztviselői szerint Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartásnak.
A múlt hétvégén Magyar levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben rögzítette a tárgyalás vörös vonalait. Az adópolitikával kapcsolatban Magyar nyilvánosan kizárta az energia- és pénzügyi szektorra kivetett extraprofitadók eltörlését. „Az Európai Bizottság elvárása például az, hogy a kormány fokozatosan vezessen ki bizonyos különadókat. Ez nyilvánvalóan a magyar gazdaság érdeke is, de a jelenlegi költségvetési helyzetben a magyar kormány ezt biztosan nem tudja vállalni” – mondta múlt héten Magyar Péter.
A tét: 17 milliárd euró
A tét hatalmas: összesen 17 milliárd eurónyi uniós pénz felszabadításáról van szó, ebből 10,4 milliárd euró a helyreállítási támogatás (RRF), amelyet augusztus 31-ig kell lehívni. A magyar kormány jelezte Brüsszelnek: elvben elkötelezett a nyugdíjreform mellett, de a gyenge költségvetési helyzet és a szűk időkeret miatt a határidő előtti végrehajtás gyakorlatilag lehetetlen.
A tárgyalások jelenleg Budapesten zajlanak, ahol egy több mint húsz főt számláló bizottsági delegáció dolgozik a magyar szakértőkkel. A magyar tárgyalódelegáció hozzáállását a bizottsági tisztviselők „több mint konstruktívnak” nevezték. Magyar várhatóan jövő héten utazik Brüsszelbe, hogy Ursula von der Leyennel politikai megállapodást írjon alá az uniós források felszabadításához vezető menetrendről.
A reformok részletei
A nyugdíjrendszer reformja három mérföldkövet tartalmaz a helyreállítási tervben. Már mindhárom határideje lejárt, de az egyik végrehajtásának legalább van nyoma. 2023 végére egy szakértői jelentést kellett készíteni arról, hogyan lehetne hosszú távon fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert. A kormány ezt meg is csináltatta a párizsi székhelyű OECD-vel. Emellett ki kellett volna dolgozni egy módosító javaslatot 2024-ben, 2025 márciusának végére pedig ezt már el is kellett volna fogadni.
Az adórendszer egyszerűsítése a másik vitás pont. Az Orbán-kormány terve ebben a pontban sorolja a különadók kivezetését 2023 végére. Ehhez képest a jelenlegi kormány az extraprofitadók fenntartása mellett érvel.
A politikai érzékenység
A kérdés politikailag különösen érzékeny Magyar Péter számára, mivel a nyugdíjreform a kampány egyik központi ígérete volt, a Tisza Párt pedig azt vállalta, hogy emeli a minimálnyugdíjakat és az átlag alatti ellátásokat. A kormányon belül is elismerik: nem biztos, hogy elegendő idő áll rendelkezésre az átfogó ágazati reformok végrehajtására az augusztus végi határidőig.
Kilátások
Az egyelőre nem világos, hogyan reagál majd a felvetésekre a Bizottság – Magyarország elvileg a vitatott reformok helyett alternatív vállalásokat is felajánlhatna. A bizottsági források szerint bizonyos mérföldköveket egyszerűsíteni lehetne, de a határidő meghosszabbítását kizártnak tartják. A következő hetekben derül ki, hogy sikerül-e politikai megállapodást kötni, vagy Magyarország elveszíti a 10,4 milliárd eurós támogatást.