„A politikához nagyon közel engedték magukat”

Német László bíboros, belgrádi érkes a Szemlélek című portálon megjelent írásában fogalmazta meg kritikáját a Magyar Katolikus Egyházzal szemben. A bíboros, aki 2006 és 2008 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkári feladatait is ellátta, és az elmúlt években folyamatos kapcsolatban állt a magyar egyházzal, azt írta: az a benyomása, hogy a magyar egyház az elmúlt években a világegyháztól távol, „viszont a politikához nagyon közel engedték magukat”.

Német szerint egy, a politika által elnyomott egyház elveszíti az egyetemesség képviseletét, és csak azokat tartja meg, akik számára komfortosak, „és azokat zárjuk ki, akik segíthetnének tükröt tartani”. A bíboros szerint az egyházi közegben is működött a pluralitás elfojtása, de nem látványos, hivatalos szankciókon, hanem kifinomult mechanizmusokon keresztül: „elhallgattatás, mediális vákuumba szorítás (például a „hivatalos” magyar katolikus sajtóban), bizalmatlanság, pénzelvonás”.

A bíboros szerint őt is érte retorzió amiatt, hogy hangsúlyozta az egyházi reformról szóló szinódus fontosságát. Német szerint pénzelvonások, elhallgattatás, bizalmatlankodás, kizárások és mellőzések voltak a jellemző eszközök azokkal szemben, akik az evangéliumi értékek mellett kiálltak volna.

„Súlyos mulasztás” – a 16 éves hallgatás

A bíboros szerint a hallgatás olyannyira rendszerszintűvé vált, hogy 16 éven át nem született érdemi megszólalás a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltés intézményesüléséről, a korrupció grasszálásáról, emberek rendszerszintű megbélyegzéséről, kiközösítéséről, a velük szembeni gyűlöletkeltésről. „Ha 16 éven át nem születik érdemi megszólalás a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltés intézményesüléséről, a korrupció grasszálásáról, emberek rendszerszintű megbélyegzéséről, kiközösítéséről, a velük szembeni gyűlöletkeltésről, akkor ez már nem erény, hanem súlyos mulasztás” – fogalmazott Német.

A bíborost az is zavarja, amikor az egyházi vezetés úgy beszél a leköszönő Fidesz-kormányról, mintha „a rendszerben nem lettek volna beágyazva nagyon is konkrét elvárások”. Szerinte, ha a püspökök az elmúlt években felszólaltak volna, „lehet, hogy ma társadalmilag sem itt tartanánk”.

Német a püspöki szolgálatot érintő kritikájában így fogalmazott: „Nem kerülhetjük meg tehát az önkritikát. Sokszor mi, püspökök egyszerűen nem vesszük észre, hogy világnézetünk és lelkipásztori horizontunk beszűkült, és így azt sem láttuk, hogy mikor kellett volna szólnunk az elmúlt évtizedekben. Ha megtettük volna, lehet, hogy ma társadalmilag sem itt tartanánk.”

A múlt relativizálása vs. a megújulás reménye

Német László szerint a választások utáni egyházi nyilatkozatok egy része a múlt relativizálására törekszik, és nem a kritikus szembenézésre. Ugyanakkor vannak olyan hangok is – papok, szerzetesek, világi hívek részéről –, amelyek őszintén szólnak az egyház és a politikai hatalom közötti túlzott közelség veszélyeiről. „Ezek a hangok a remény jelei, és azt mutatják, hogy a magyar egyházon belül él a megújulás vágya, az egyházi megújulásnak is van tőkéje, kairosza, melyet ki kellene használni” – írta a bíboros.

A bíboros utal Ferenc pápa tanítására, az általa korunk próbaköveiként azonosított témákra, mint a társadalmi igazságosság melletti kiállás, a korrupció elleni következetes fellépés, a migránsokkal és a menekültekkel szembeni evangéliumi magatartás, valamint a teremtett világ védelme. Szerinte ezek nem relativizálhatók sem politikai, sem kulturális szempontok alapján.

„Kegyelmi pillanat” – a 2026-os választások utáni helyzet

Német László szerint a 2026-os választások utáni helyzet nemcsak politikai fordulópont lehet, hanem „kegyelmi pillanat is az egyházi megújulás, a megtérés számára”. Ehhez szerinte bátorságra van szükség: „bátorságra az önkritikához, az igazság kimondásához, és ahhoz is, hogy ne egy politikai hatalomhoz, hanem Krisztushoz igazodjunk. Szembenézéssel kell elkezdeni, mindenkinek a saját nevében. Ezért kérek bocsánatot hallgatásomért akkor, amikor embertársaink kirekesztést, gyűlöletet tapasztaltak.”

A bíboros dicsérte ugyanakkor a templomok, egyházi intézmények felújítását, az állami kezdeményezéseket: szerinte valóban vannak problémák, amik miatt ezek szükséges támogatások az egyház számára, de azt kiemelte, hogy ezek kivitelezéséhez átláthatóság és párbeszéd kell. Olyan jövőbeni politikát sürget, ami nem politikai-anyagi függőséget alakít ki, hanem közfeladatait látja el.

„Kívánom, hogy a jövőben sokkal inkább a pápa tanítása foglalkoztasson bennünket, mint politikusaink törekvései, hiszen így tölthetjük be igazán társadalmi szerepünket” – zárta írását Német László.