Május elsejétől Christian Dickert vette át a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. irányítását, miután az előző vezérigazgató, Jens Bühler a Beijing Benz Automotive Co. Ltd. ügyvezetői posztjára távozott Kínába. A gyár belső kiadványának legutóbbi számában a búcsúzó és az érkező cégvezetőt is meginterjúvolták – a Kecsup! kecskeméti független hírportál birtokába került magazin szerint Bühler nem fukarkodott a kritikákkal.
Arra a kérdésre, hogy mi lett számára tipikusan „kecskeméti”, ezt felelte: „Őszinte leszek: kátyúk, rossz utak… A gyárban? Modern, tiszta, kiválóan szervezett – igazi ipari gyöngyszem. A város nem fejlődött ugyanabban az ütemben, mint mi. Itt kint világszínvonalat építettünk. Ezt a gyár környezetében is pótolnunk kell.”
Bühler 2 év 4 hónapig vezette a céget, amely az Opten adatai szerint 2024-ben 1710 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el – ez 2023-at leszámítva a legjobb eredmény volt 2020 óta. Adózott eredménye viszont 23,6 milliárd forintra csökkent az előző két évi 36–37 milliárdosról. Az ő irányítása alatt készült el a kétmilliomodik kecskeméti Mercedes.
Az interjúban arról is beszélt, hogy kedvenc magyarországi városa Budapest, és hogy legjobban „a szívélyesség, a szenvedély és az időjárás” fog neki hiányozni. Valamint a kis távolságok: míg Kecskeméten 11 perc alatt be tudott érni a gyárba, az új, kínai munkahelyén ez 60–90 percig tart.
A kritika mögött: gazdasági tét
Bühler szavai nem csupán egy távozó vezető keserű búcsúját tükrözik. A kritika mögött komoly gazdasági tét is áll. A német autógyártók – köztük a Volkswagen – kapacitáscsökkentése és a kínai versenytársak európai terjeszkedése miatt a magyar beszállítói lánc sérülékennyé vált. A kecskeméti Mercedes-gyár ugyan világszínvonalú, de a környező infrastruktúra – utak, közművek, városi szolgáltatások – elmaradása hosszú távon versenyhátrányt jelenthet.
A magyar járműipar erősen függ a német autógyártóktól, és ha a helyi környezet nem tart lépést, a befektetők más régiók felé fordulhatnak. Bühler kínai kinevezése is jelzésértékű: a Mercedes-Benz a növekedést Ázsiában látja, ahol az infrastruktúra gyakran gyorsabban fejlődik.
Városfejlesztés és befektetői elvárások
A kritika rávilágít arra is, hogy a nagyvállalati befektetések nem csak a gyárkapukon belül igényelnek fejlesztéseket. Az utak minősége, a közlekedés, a lakhatás és a szolgáltatások mind befolyásolják, hogy a nemzetközi cégek mennyire érzik magukat otthon egy adott településen. Kecskemét esetében a Mercedes-gyár 2012-es megnyitása óta jelentős ipari fejlődés ment végbe, de a városi infrastruktúra – a források szerint – nem követte ugyanazt az ütemet.
A búcsúzó vezető szavai mögött tehát nem csupán személyes benyomások, hanem egy globális autóipari átrendeződés helyi következményei is meghúzódnak. A kérdés az, hogy a magyar kormány és a helyi önkormányzatok képesek-e olyan ütemben fejleszteni a környezetet, hogy a következő befektető ne érezze úgy: a gyár világszínvonalú, de a város lemaradt.