Magyarország az élen – de nem a jó értelemben
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a lakosságarányos bebörtönzési ráta – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb jelentéséből. A statisztikai hivatal adatai szerint 2024-ben az uniós átlagot messze meghaladva, százezer lakosra vetítve Magyarországon tartották fogva a legtöbb embert.
A jelentés rámutat, hogy míg az Európai Unió egészében átlagosan 110-120 körül mozog a fogvatartottak száma százezer főre vetítve, addig Magyarországon ez az érték megközelíti a 200-at (193). Ezzel hazánk megelőzi a listán Lengyelországot, Lettországot és Csehországot is. A skála másik végén Finnország, Hollandia, valamint holtversenyben Németország és Dánia állnak, ahol a bebörtönzési ráta alig éri el az uniós átlag felét.
Trendforduló: emelkedő ráta az EU-ban
Az Eurostat elemzése szerint a fogvatartottak száma az uniós tagállamok többségében enyhe emelkedést mutatott az előző évhez képest, ami megszakította a korábbi években tapasztalt csökkenő trendet. Magyarország esetében a növekedés mértéke is az uniós átlag felett volt, ami tovább növelte a lemaradást a skandináv országokhoz képest.
Mit jelent ez a Tisza-kormány számára?
A magas magyar ráta hátterében szakértők szerint a szigorú büntetőpolitika, a kábítószer-bűncselekmények magas száma és a börtönök túlzsúfoltsága állhat. A Tisza-kormány számára ez az adat újabb kihívást jelent: a büntetés-végrehajtás reformja és a reintegrációs programok erősítése sürgető feladattá vált. A kormány eddigi kommunikációja szerint a börtönök humanizálása és a visszaesés csökkentése kiemelt cél, de az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a strukturális problémák mélyebbek.
Nemzetközi összehasonlítás és tanulságok
A skandináv országokban – Finnországban, Hollandiában, Dániában és Németországban – a bebörtönzési ráta 70 körül mozog, ami kevesebb mint fele a magyarnak. Ezekben az országokban a büntetés-végrehajtás a reintegrációra és a reszocializációra helyezi a hangsúlyt, ami hosszú távon csökkenti a visszaesést és a börtönnépességet. Magyarország számára ezek a modellek jelenthetnek követendő példát, ha a kormány valóban változtatni akar a jelenlegi tendencián.