Péntek délután a brüsszeli Berlaymont épületében Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) és Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke) közös sajtótájékoztatón jelentették be: az Európai Unió összesen 16,4 milliárd eurót – mintegy 6000 milliárd forintot – szabadít fel Magyarország számára. A megállapodás a magyar költségvetés 13 százalékának megfelelő összeget érint, és hosszú hónapok óta húzódó tárgyalássorozat záróakkordja.
A források megoszlása
A bejelentés szerint a felszabadított összeg három fő forrásból tevődik össze. A helyreállítási alapból (RRF) 10 milliárd euró érkezik, amelyet a magyar gazdaság pandémia utáni helyreállítására és zöldátállásra lehet fordítani. A kohéziós alapból 4,2 milliárd euró szabadul fel, amely elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket és regionális felzárkóztatást finanszírozhat. Az egyetemek szabadságáról szóló forrásokból pedig 2,2 milliárd euró válik elérhetővé, ami a felsőoktatási intézmények akadémiai szabadságának helyreállításához kapcsolódik.
Magyar Péter szombati Facebook-posztja szerint a tárgyalások utolsó óráiban további kétmilliárd euróval nőtt a felszabadított keretösszeg. „Kőkemény tárgyalásokon vagyunk túl. Tegnap még az utolsó órákban is kétmilliárd euróval nőtt a felszabadított uniós források összege. Minden centet hazahozunk. Történelmi győzelem” – írta. A kormányzati kommunikáció egyelőre nem erősítette meg a további kétmilliárd euró pontos forrását.
Orbán Viktor reakciója
Orbán Viktor (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnök) a bejelentés után szinte azonnal Facebookon reagált. Felszólította Magyar Pétert: „azonnal hozza nyilvánosságra a von Der Leyen – Magyar Péter paktum részleteit. Mit adott el a magyar érdekekből Brüsszelnek? Ingyen sajt csak az egérfogóban van.”
Magyar Péter válaszában leszögezte: a források egyetlen ára az „orbáni korrupció folytatásának teljes megszűntetése” volt. „Teljesítettük. Örömmel” – tette hozzá. A miniszterelnök szerint a megállapodás nem járt semmilyen magyar érdek feladásával, csupán a korábbi kormányzati gyakorlat megszüntetését vállalták.
A tárgyalások háttere
A mostani bejelentés előzménye, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági aggályok miatt 2022 óta tartotta befagyasztva a Magyarországnak járó uniós források egy részét. A Tisza-kormány hivatalba lépése után intenzív tárgyalások kezdődtek a források felszabadításáról. A [Magyar Péter és Von der Leyen: a csütörtöki találkozó bizonytalan – Brüsszel várja a papírokat](magyar-peter-von-der-leyen-talalkozo-bizonytalan) című cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a találkozó időpontja is bizonytalan volt, amíg a magyar fél be nem nyújtotta a szükséges reformdokumentumokat.
A megállapodás részleteit a következő hetekben várhatóan hivatalos dokumentumokban is rögzítik. A szakmai körökben felmerülő kérdések között szerepel, hogy a források milyen ütemezésben érkeznek meg, és milyen monitoring-rendszerrel ellenőrzik a felhasználásukat. Az biztos, hogy a 16,4 milliárd euró jelentős lökést adhat a magyar gazdaságnak, amely az elmúlt években lassulást mutatott.
Nemzetközi visszhang
A bejelentést a nemzetközi pénzügyi szektor is figyelemmel kísérte. Az Erste Bank és más multinacionális pénzintézetek korábban is jelezték, hogy bizalommal tekintenek az új magyar kormányzat gazdaságpolitikájára. A források felszabadítása várhatóan tovább erősíti a befektetői bizalmat, és javíthatja Magyarország nemzetközi hitelminősítését is.
A következő hetekben érdemes figyelni, hogy a felszabadított források milyen konkrét projektekre érkeznek meg, és hogy a magyar kormány milyen ütemezésben indítja el a kifizetéseket. Az is kérdés, hogy Orbán Viktor és a Fidesz továbbra is napirenden tartja-e a paktum részleteinek nyilvánosságra hozatalát, vagy a bejelentés után alábbhagy a politikai vita.