52 millió forint osztalék – a számok mögött
Lupkovics Beáta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke 52 millió forint osztalékot vett fel végrehajtói irodájából a 2025-ös év után – derül ki a cég hivatalos beszámolójából, amelyre a HVG és a Telex is hivatkozik. Az iroda adózott eredménye 2024-ben még 27 millió forint volt, 2025-re viszont 58 millió forintra nőtt. Az árbevétel is jelentősen, 120 millióról 232 millió forintra emelkedett.
Lupkovicsot 2023-ban választották a kar élére, miután elődje, Schadl György ellen korrupció miatt vádat emeltek. A Schadl–Völner-ügy az elmúlt évek egyik legnagyobb korrupciós botránya volt: a vádirat szerint Schadl György korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral, és több mint 900 millió forintot fogadott el végrehajtói helyek intézéséért. Az ügyészség szerint Schadl pénzért intézett másoknak végrehajtói helyeket, és felmerült, hogy manipulálták a végrehajtási ügyeket, árveréseket.
A tisztújítás pikantériája
A tisztújítás pikantériája, hogy a szavazás előtt Hadházy Ákos (független országgyűlési képviselő) közzétett egy levelet, amelyben bizonyos végrehajtók mellett kampányoltak. A levélről később kiderült, hogy hamisítvány – az aláíró és a kar is annak nevezte –, de az abban megnevezett öt embert választották be az elnökségbe, és Lupkovics Beáta lett az elnök. Az elnökség tagjai egyébként csak végrehajtók lehetnek.
Az eset a végrehajtói szektor átláthatóságának kérdését veti fel, miközben a Tisza-kormány államosítási tervei miatt a szakma feszülten figyel. A HVG birtokába jutott hangfelvétel szerint a végrehajtók attól tartanak, hogy a Tisza-kormány államosítja a szektort – ez a félelem most újabb adalékot kapott.
A Tisza-kormány és a végrehajtói szektor
A Tisza-kormány eddig nem tett konkrét bejelentést a végrehajtói szektor államosításáról, de a szakmai körökben terjedő félelmeket erősíti, hogy a kormányzat több területen is szakmai kompetencia-alapú kinevezéseket hajtott végre, és a korábbi politikai lojalitás alapján kinevezett személyeket váltotta le. A végrehajtói kar esetében azonban éppen az ellenkezője történt: a Schadl-ügy után a szakma önszabályozása keretében választottak új vezetést, de a tisztújítás körülményei – a hamis levél és az abban megnevezettek győzelme – kérdéseket vetnek fel.
Lupkovics Beáta egyébként Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori évfolyamtársa. Az új elnökségben helyet kapott Kovássy Szabolcs, Papp Gábor, Ódor Gergely István és Kósa Zoárd, míg az MBVK operatív vezetője, a hivatalvezető továbbra is Takács Katalin maradt.
Következtetések
Az 52 millió forintos osztalék önmagában nem illegális, de a Schadl-ügy kontextusában és a szektor átláthatóságának hiányában újabb kérdéseket vet fel. A Tisza-kormány államosítási tervei miatt a végrehajtók félnek, de a szakma önszabályozásának eredménye – a hamis levéllel kampányolt elnökség – nem feltétlenül erősíti a bizalmat. A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány lép-e a szektor átláthatóságának növelése érdekében, vagy a végrehajtók félelmei beigazolódnak.