Kedd este, Magyar Közlöny

Kedd este megjelent a Magyar Közlönyben a Tisza-kormány első egészségügyi kormányhatározata. A dokumentum elrendeli a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát – olyan lépés ez, amelyet szakmai körökben évek óta sürgetnek, de a korábbi kormányok rendre elodáztak. Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) a határozat végrehajtásáért felelős.

A határozat szövege szerint a kormány „a lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása, valamint a további szükséges intézkedések meghozatala érdekében” rendeli el az adatok közzétételét. A cél nem pusztán a tájékoztatás, hanem az egészségügyi rendszer adatalapú fejlesztésének megalapozása is.

Határidők és módszertan

A kormányhatározat két konkrét határidőt rögzít. Június 30-ig kell kidolgozni az egységes országos módszertant, amely alapján az egyes intézmények fertőzési adatai összehasonlíthatóvá és szakmailag értelmezhetővé válnak. Szeptember 1-ig pedig meg kell jelennie az első, validált és szakmailag értelmezett intézményi adatkörnek. Ez az epidemiológiai éves jelentésekhez igazodó időzítés – írja a Telex.

A határozat emellett elrendeli „a közzétételi rendszer módszertani továbbfejlesztését, az adatok pontosságának és validitásának folyamatos javítását”. Ez azt jelenti, hogy az első adatközlés után is dolgozni fognak a rendszer finomításán.

Magánkórházakra is vonatkozik

A határozat egyik legfontosabb eleme, hogy nem tesz különbséget állami és magánszolgáltatók között. Minden aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény adatait nyilvánosságra kell hozni. Ez érinti a nagy magánkórházakat is, amelyek eddig nem voltak kötelesek ilyen részletes adatokat közölni.

A döntés jelentős változást hozhat a kórházi működés átláthatóságában. Eddig a kórházi fertőzésekről csak becslések és részleges adatok álltak rendelkezésre. A Direkt36 korábbi oknyomozó cikke is rámutatott, hogy a magyar kórházak fertőzési statisztikái nemzetközi összehasonlításban is hiányosak és gyakran pontatlanok.

Semmelweis-rend: a betegbiztonság őrei

Az adatközlés nem önálló intézkedés, hanem része egy átfogóbb programnak. Hegedűs Zsolt a kampányban többször beszélt arról, hogy a Tisza-kormányban az önálló egészségügyi minisztérium egyik első feladata lesz a kórházi fertőzések elleni harc meghirdetése. Ennek eszköze az adatok nyilvánosságra hozatala mellett az úgynevezett Semmelweis-rend megalakítása.

„Semmelweis rendbe olyan elhivatott egészségügyi dolgozókat keresnek, akik munkahelyükön a betegbiztonság őrei lesznek, figyelik, segítik és támogatják a kórházi higiénét, a kézhigiéné betartását, a kórtermek, mosdók, fürdők tisztaságát, valamint azt, hogy mindig legyen elérhető szappan, kéztörlő, WC-papír és kézfertőtlenítő” – írta a miniszter.

A Semmelweis-rend ötlete nem új: hasonló programok működnek több nyugat-európai országban, ahol a kórházi higiéniai szakemberek rendszeresen ellenőrzik az intézményeket. Magyarországon azonban eddig nem volt ilyen rendszeresített pozíció.

Mit jelent ez a betegeknek?

Az adatok nyilvánossága lehetővé teszi, hogy a betegek tájékozottabban válasszanak intézményt. A kórházak számára pedig ösztönzést jelent a fertőzésmegelőzés javítására – ha az adatok nyilvánosak, a rosszabbul teljesítő intézmények kénytelenek lesznek lépni.

A rendszer folyamatos fejlesztése az adatok pontosságának és validitásának javítását is előírja. Ez azt jelenti, hogy az első adatközlés után is dolgozni fognak a módszertan finomításán, hogy az adatok minél megbízhatóbbak legyenek.

Kérdések és következmények

A kormányhatározat megjelenése után több kérdés is nyitott marad. Az egyik legfontosabb: hogyan fogják validálni az adatokat? A kórházi fertőzések rögzítése ugyanis nem egységes – az egyes intézmények eltérő módszerekkel dolgoznak. Az egységes módszertan kidolgozása ezért kulcskérdés.

A másik kérdés: mi történik azokkal az intézményekkel, amelyek adatai rosszabbak az átlagnál? A határozat nem tartalmaz szankciókat, csak a közzétételt írja elő. A nyilvánosság nyomása azonban önmagában is ösztönző lehet.

A következő hónapokban figyelni érdemes, hogy a módszertan kidolgozása mennyire lesz szakmailag megalapozott, és hogy az első adatközlés mennyire lesz valóban átfogó. A Tisza-kormány első egészségügyi lépése mindenesetre a transzparencia irányába mutat – a kérdés az, hogy ezt a gyakorlatban is sikerül-e érvényesíteni.