Első lépés a visszarendeződés felé
Csütörtök délelőtt az MTA székházának egyik tárgyalójában gyűltek össze azok, akik a következő hónapokban eldönthetik a magyar kutatóhálózat sorsát. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemrég kinevezett elnöke és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter közösen hívta össze azt a kerekasztalt, amely a 2019-ben az Akadémiától elcsatolt HUN-REN kutatóhálózat jövőjéről egyeztetett.
A megbeszélésen részt vett Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, a kutatóhálózat főigazgatói, a kutatók képviselői és az MTA vezetői is. Az Akadémia közleménye szerint ez volt az első olyan egyeztetés, amelyen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vettek részt, mindkét oldalról megelőlegezve a bizalmat.
Egyetértés a célban
Pósfai Mihály és Tanács Zoltán egyetértettek abban, hogy egy egységes kutatóhálózat helye az Akadémián belül van. A kutatóhálózat főigazgatói is kifejezték szándékukat, hogy intézményük az MTA keretein belül működjön tovább. „Ennek az első ülésnek a célja az egyeztetés megkezdése, a döntéseket később kell meghozni” – mondta Tanács Zoltán.
Horváth Péter államtitkár az egyeztetésen bemutatta a minisztérium vitaanyagként szolgáló koncepcióját a kutatóhálózat javasolt szerkezetéről, irányításáról és működéséről. A koncepció kidolgozásához az elmúlt hetekben számos kétoldalú egyeztetést folytattak a miniszter és munkatársai. A főigazgatói reakciók pozitívak voltak, többen megköszönték, hogy ilyen körben folyhat az egyeztetés, a felszólalók pedig arról beszéltek, szeretnék, ha intézményük az MTA keretein belül működne tovább.
Feszített tempó – a politikai háttér
Az MTA közleménye szerint a további egyeztetések eredménye egy olyan törvénycsomag előkészítése lehet a nyár folyamán, amelyet ősszel már be lehetne nyújtani elfogadásra. A feszített tempó nem meglepő: május elején Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök az MTA-n arról beszélt, hogy Magyarország történelmi lehetőséget kapott egy újabb rendszerváltásra, és ebben a tudománynak és a tudósoknak szerepe lesz. A tudományos közösséget az ország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte.
A HUN-REN kutatóhálózatot a Fidesz-kormány vonta ki az Akadémia felügyelete alól 2019-ben, majd később több kutatóközpontot – köztük a Humán Tudományok Kutatóközpontját, a Társadalomtudományi Kutatóközpontot, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpontot – az ELTE-hez csatolt. Az idei kormányváltás után felmerült a lehetősége, hogy ezek a központok is visszatérhetnek az MTA-hoz.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A visszaintegrálás folyamata számos kérdést vet fel. A kutatóhálózat irányítási struktúrája, finanszírozása és a kutatói autonómia biztosítása mind olyan területek, amelyeket az elkövetkező hónapokban kell tisztázni. A minisztérium vitaanyaga várhatóan ezekre a kérdésekre is kitér majd. A főigazgatók pozitív hozzáállása azt sugallja, hogy a kutatói közösség is nyitott a változásra, de a részletek kidolgozása még hátravan.
A Tisza-kormány tudománypolitikai irányváltása egyértelmű: a korábbi évek centralizációs törekvéseivel szemben a mostani vezetés a kutatói autonómia és az intézményi függetlenség erősítését ígéri. Az MTA-hoz való visszatérés szimbolikus jelentőségű lépés lehet, amely a tudományos közösség és a kormányzat közötti bizalom helyreállítását is szolgálja.
Következő lépések
A nyár folyamán várhatóan további egyeztetésekre kerül sor, amelyek eredményeként elkészülhet a törvénycsomag tervezete. Ha a folyamat a tervek szerint halad, akár már az őszi parlamenti ülésszakban napirendre kerülhet a HUN-REN kutatóhálózat MTA-hoz való visszacsatolásáról szóló jogszabály. A kérdés most az, hogy a részletszabályok mennyire lesznek képesek megőrizni a kutatói autonómiát és a hálózati koordináció előnyeit.