<!-- VIDEO_EMBED -->
Dedikálás a könyvhéten: filozófia, nem politika
A 97. Ünnepi Könyvhét egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye Gyurcsány Ferenc dedikálása volt. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció egykori elnöke legújabb könyvét, „Az isteni ember” című filozófiai esszét hozta el az olvasóknak. A kötet – mint azt a szerző elmondta – nem politikai memoár, hanem egy Arisztotelésztől a posztmodernig ívelő elméleti munka, amely az „isteni ember” gondolatát járja körül, mint új abszolútumot.
Az Index riportere, Ferencz Péter a helyszínen próbálta megszólaltatni a politikust, aki azonban következetesen elzárkózott minden politikai témájú kérdéstől. Gyurcsány a Tisza Párt kétharmados győzelmére, a Fidesz reakcióira, valamint a DK jelenlegi helyzetére vonatkozóan is csak annyit mondott: „Véletlenül sem kommentálom.” Hozzátette: aki elmegy, annak „jó ideig csendben kell maradnia”.
A csend politikája
Gyurcsány Ferenc határozottan kijelentette, hogy nem kíván visszatérni a politikába, és belátható időn belül senkinek sem ad érdemi politikai interjút. „Nem, nem, nem. El se tudnám képzelni” – válaszolta arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e visszatérésére. A volt miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy továbbra is kötődik a DK-hoz, és azt szeretné, ha a párt sikeres lenne, de nem kíván véleményt mondani annak jelenlegi helyzetéről.
A könyvhéten párhuzamosan Tar Zoltán kulturális miniszter is beszédet mondott a kultúrbékéről és a Gyurcsány–Orbán-rendszer bűneinek feltárásáról, de ő sem kívánt nyilatkozni. A két esemény párhuzama jól mutatja a magyar politikai élet jelenlegi állapotát: a múlt szereplői csendben maradnak, míg az új kormány a saját narratíváját építi.
A könyv tartalma: filozófiai kísérlet
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a könyv nem politikai áttekintés, hanem egy filozófiai, elméleti esszé, amely Platónnal és Arisztotelésszel indul, és a posztmodern világával fejeződik be. A kötet központi gondolata az „isteni ember”, mint új abszolútum. A szerző szerint a könyv egy része „eldobható” lesz, de a nagy része izgalmas fejtegetés arról, hogy kik vagyunk, hogyan élünk együtt, és miért viselkedünk másként csoportosan, mint külön-külön.
A könyvhöz kapcsolódóan a helyszínen megszólított olvasók vegyes véleményeket fogalmaztak meg. Volt, aki úgy vélte, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is „teljesen jó volt”, mások szerint a könyv „érdekes vagy hasznos lesz az emberek számára”. Egy olvasó megjegyezte: „egy gondolkodó ember, amikor felszabadul valami kötöttség alól, akkor a kreativitása megnyilvánul, ki fest, ki táncol, ki ír”.
A politikai csend értelmezése
Gyurcsány Ferenc következetes hallgatása nem meglepő, de sokatmondó. A volt miniszterelnök korábban többször jelezte, hogy nem kíván politikával foglalkozni, és a könyvhéten is ezt erősítette meg. Ugyanakkor egyes megkérdezett olvasók szerint „aki egyszer volt miniszterelnök és sokáig a politikai vonalában, ez nem egy olyan dolog, amit le lehet tenni”. Ez a kettősség jellemzi Gyurcsány jelenlegi helyzetét: hivatalosan visszavonult, de a politikai életben továbbra is jelen van, ha csak a könyvein keresztül is.
A Tisza Párt kétharmados győzelme és a Fidesz veresége új helyzetet teremtett a magyar politikában. Gyurcsány Ferenc hallgatása ebben a kontextusban akár stratégiai döntés is lehet: a volt miniszterelnök nem kíván belekeveredni az új kormány és az ellenzék közötti harcokba, és inkább a háttérből figyeli az eseményeket.
Következtetés
Gyurcsány Ferenc a 97. Ünnepi Könyvhéten ismét bizonyította, hogy bár hivatalosan visszavonult a politikától, a közéleti szereplés más formáit továbbra is gyakorolja. A könyvhéten dedikált kötete filozófiai jellegű, de a politikai csend is üzenetértékű. A következő hónapokban érdemes figyelni, hogy a volt miniszterelnök valóban tartja-e magát a csend politikájához, vagy idővel újra hallatja hangját a közéleti kérdésekben.